Bevezetés

 

Az iskola házirendje állapítja meg a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek jogai gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – kötelességei végrehajtásának módját, továbbá a szakképző intézmény által elvárt viselkedés szabályait.

 

A házirend hatálya

A házirend előírásait be kell tartania az iskola tanulóinak, az iskola oktatóinak és más alkalmazottainak. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre) akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket.  Továbbá bizonyos esetekben érvényes a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a Szakmai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

 

A házirend nyilvánossága

A szakképző intézmény házirendje nyilvános.

 

A házirend egy-egy példánya megtekinthető

• az iskola oktatói szobájában,
• az iskola igazgatójánál,
• az iskola igazgatóhelyetteseinél,
• az osztályfőnököknél,
• a diákönkormányzatot segítő oktatónál
• elektronikus formában az iskola honlapján.

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a tanulókat osztályfőnöki órán, a szülőket a szülői értekezleten.

 

A tanulói jogok és kötelességek

 

A szakképző intézményben a szakmajegyzékben meghatározott szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik.

A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján

1. ágazati alapoktatásban és b) szakirányú oktatásban történik.

 

A Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban Szkt.) 57.-58.§-a és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II.7.) Korm. rendelet (továbbiakban vhr) 157-160., 165.§-a írják le részletesen a tanulók jogait és kötelességeit.

 

 

1. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának,

mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

 

A tanuló mulasztásával kapcsolatos jogszabályokat a szakképzési törvény 56.§-a, valamint a vhr. 162-164. §-a szabályozza részletesen.

 

 A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell.

A kivételes helyzetektől eltekintve a mulasztást kiskorú esetén a szülő (gondviselő), vagy nagykorú tanuló az osztályfőnöknek előzetesen, de legkésőbb a mulasztás napján telefonon vagy email-ben köteles bejelenteni.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nem egybefüggő nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt — indokolt esetben — az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb — az előbb megjelölt időponttól számított — hét tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló az ellenőrző könyvben a szülő aláírásával is ellátott igazolással, orvosi igazolással igazolhatja a mulasztását. Gyakorlati foglalkozásról történő mulasztás esetén a tanuló gyakorlati képzést folytató szervezetnek is bemutatja az igazolását. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el.

 

A tanuló mulasztása igazolt, ha:

• távolmaradását orvosi igazolással, vagy kórházi zárójelentéssel igazolja/a mulasztást elsődlegesen az ellenőrző könyvben igazolja a háziorvos, szakorvos, (az iskola döntése szerint). Tanulószerződés keretében folyó gyakorlati oktatás keretében táppénzre jogosító orvosi igazolás szükséges.
• hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol és ezt igazolja;
• előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az osztályfőnöktől, vagy az intézményvezetőtől.

 

Nagykorú tanuló esetén a mulasztások igazolásával kapcsolatban a szülőnek, gondviselőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket a nagykorú tanuló gyakorolja.

Távolmaradásra 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. Ha a tanóráról való távolmaradás az iskola vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja (pl. versenyen való részvétel, iskolai rendezvény), akkor a mulasztást az osztályfőnök igazoltnak tekinti. Szakoktató és gyakorlati oktató csak saját órájáról, foglalkozásáról szakmai, pedagógiai indokkal vagy az iskolaközösség érdekében előzetes egyeztetést követően engedheti el a tanulót, és igazolhat mulasztást az osztályfőnöknél.

A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás stb) függetlenül az utazás időtartamától az osztályfőnöknek kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt legalább három nappal. 3 napnál hosszabb távolmaradást az intézmény vezetője engedélyezhet.

 

Késés

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, egyéb foglalkozásról, az órát, foglalkozást tartó nevelő a késés tényét, idejét az elektronikus naplóba bejegyzi. A késések időtartamát az e-napló összesíti és igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, gyakorlati és egyéb foglalkozásról.

A bejáró tanulók esetén a közlekedési okok miatti késés igazoltnak tekintendő. Napközben csak az iskolai kötelesség teljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható.

A rendszeresen késő tanulók szüleit az osztályfőnök írásban értesíti.

Értesítés a hiányzásról

 

Az iskola értesíti a szülőt - kollégista tanuló esetében a kollégiumot is - ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire.

Az értesítések pontos menetét a Szakképzési törvény és annak végrehajtási rendelete szabályozza.

Az igazolt és az igazolatlan hiányzások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek:

• ha egy tanévben meghaladja a 250 órát,
• szakképző évfolyamokon (OKJ szerint folyó szakmai képzés) az elméleti tanítási órák 20 százalékát,
• egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát,

és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt osztályozható, akkor a tanítási év végén a tanuló nem minősíthető, és a vonatkozón jogszabályok alapján az oktatói testület dönt osztályozóvizsgára vagy évismétlésre való utasításáról.

 

Hiányzás gyakorlati képzésről

 

Ha az igazolt és az igazolatlan hiányzások száma egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Azonban ha a tanuló mulasztása a húsz százalékot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről az oktatói testület a gyakorlati képzőhely javaslatára az intézmény szakmai programjában foglaltak alapján dönt.

 

Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatról:

 

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Azonban, ha igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, és az igazolatlan mulasztását pótolta a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola oktatói testülete dönt. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

 

 

Mulasztások igazolása

 

Ha a tanuló betegség vagy egyéb családi ok miatt mulasztott, akkor tanévenként 3 alkalommal igazolhatja a szülő, azon túli hiányzását orvosi igazolással igazolhatja.

A szülő köteles legkésőbb a hiányzás napján az iskola felé jelezni a tanuló hiányzását.

A tanuló hatósági intézkedés miatti távolmaradását hatósági igazolással igazolhatja.

A mulasztást a távollétet követő első osztályfőnöki órán igazolni kell.

Az osztályfőnök, illetve az oktató csak papíralapon bemutatott, vagy a e-kréta rendszerben feltöltött, beírt orvosi és szülői igazolást fogadhatja el.

 

Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után és a magatartás jegynek is tükröznie kell:

• 3 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés
• 8 óra esetén osztályfőnöki intés; magatartás jegy legfeljebb 4-es lehet
• 12 óraesetén igazgatói figyelmeztetés; magatartás jegy legfeljebb 3-as lehet
• 20 óra esetén igazgatói intés; magatartás legfeljebb 2-es

 

Felmentések

 

A testnevelés órák látogatása alóli állandó felmentést az igazgató adhat, szakorvosi vélemény alapján. Huzamosabb betegség, távollét esetén átmeneti mentesítés kérhető az oktatótól a tantárgy adott részének számonkérése alól. Mentesülhet egy adott tantárgy foglalkozásain való részvétel alól az a tanuló, aki a tantárgy tananyagából eredményes érettségi vizsgát tett. A kérelmet írásban az intézmény igazgatójának kell benyújtani.

 

 

 2. A tanuló, illetve a képzésen részt vevő személy által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályozása

 

A szakképző intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a szakképző intézmény szerzi meg a tulajdonjogát a birtokába került minden olyan dolognak, amelyet a tanuló a szakképző intézményben vagy a szakképző intézmény által biztosított dolog felhasználásával állított elő a jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a szakképző intézmény biztosította.

Ha a szakképző intézmény a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

 

3. A szociális ösztöndíj a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje.

 

A tanuló juttatásairól és az őt megillető további kedvezményekről (2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben) a vhr 171.-174§-a rendelkezik.

A tanuló

1. – a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás kivételével – ösztöndíjra
2. az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan egyszeri pályakezdési juttatásra,
3. rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra jogosult.

 

Az ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás alapja a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összege.

A szakképző intézményben a szakmajegyzékben meghatározott szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik. A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján ágazati alapoktatásban és szakirányú oktatásban történik.

Ágazati alapoktatás a technikumban 9. és 10. évfolyamon történik, szakképzőben pedig csak a 9. évfolyamon.

Szakirányú oktatás a technikum 11.12. és 13. évfolyamán van, a szakképzőben pedig a 10. és 11. évfolyamon.

 

Az ösztöndíj havonkénti összege

a) ágazati alapoktatásban: technikumban az ösztöndíj alapjának 5%-a, szakképzőben pedig 10 %-a

1. b) a szakképző intézményben folyó szakirányú oktatásban az ösztöndíj alapjának

• ba) öt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 2,00–2,99 között van,
• bb) tizenöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,00–3,99 között van,
• bc) huszonöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,00–4,49 között van,
• bd) harmincöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,49 fölött van.

 

Az ösztöndíjra

• az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan,
• az adott szakmára vonatkozóan a szakmai oktatásnak a szakmajegyzékben meghatározott időtartamáig,
• a szakképző intézmény nappali rendszerű szakmai oktatásában,
• tanulói jogviszonyban részt vevő tanuló jogosult.

A megismételt évfolyamon nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha évfolyamismétlésre kötelezték.

Az adott tanév hátralévő részében nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha az igazolatlan mulasztása eléri a hat foglalkozást.

 

Egyszeri pályakezdési juttatás egyszeri összege az egyszeri pályakezdési juttatás alapjának

1. nyolcvan százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 2,00–2,99 között van,
2. száztíz százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 3,00–3,99 között van,
3. száznegyvenöt százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 4,00– 4,49 között van,
4. száznyolcvan százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 4,49 fölött van.

 

Támogatásra a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő olyan tanuló pályázhat, aki

1. hátrányos helyzetű vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és
2. a pályázat benyújtását megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,50 fölött van. A támogatás havonkénti mértéke a támogatás alapjának húsz százaléka.

A pályázati kiírást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a honlapján teszi közzé.

A támogatásról a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal dönt.

A támogatást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal támogatói okirattal biztosítja. A támogatásra a tanuló a tanulói jogviszonya fennállásáig jogosult, ha a feltételeknek megfelel.

 

Az ösztöndíj és támogatás folyósítása

 

Az ösztöndíjra és a támogatásra való jogosultságot a tárgyhónap tizenötödik napján a regisztrációs és tanulmányi rendszer alapján kell megállapítani és azt minden hónap huszonnyolcadik napjáig kell átutalni azzal, hogy a félév első két hónapjára járó ösztöndíj, illetve támogatás a második hónapban egy összegben kerül átutalásra. A július és augusztus hónapra járó ösztöndíj, illetve támogatás a június hónapban járó ösztöndíjjal, illetve támogatással egy időben kerül átutalásra. Az egyszeri pályakezdési juttatást a szakma megszerzését követő hatvan napon belül kell átutalni.  

 

A tankönyvellátás rendje és a tartós tankönyvek kölcsönzési szabályzata

 

A 2020-21-es tanévtől a diákok alanyi jogon, ingyenesen kapják a tankönyveket, amelyeket az iskola az iskolai könyvtáron keresztül, kölcsönzés formájában juttat a diákok rendelkezésére.

A tanulók vagy a tanulók gondviselője az ingyenes tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették a tankönyveket, és, hogy jelen szabályzat minden pontját önmagukra nézve kötelezőnek ismerik el.

 

A tankönyvek kölcsönzési ideje: több évfolyamon használt tankönyvek esetén: 4 (5) év egy- két évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1 – június 15. (következő év október- november)

Amelyik tantárgy tanulását befejezik az adott tanév végén, azt a könyvet csak a következő tanév elején (október-november) kérjük vissza a tanulótól, mert előfordul, hogy a tanév végén nem fejezik be az anyagot. A következő tanévben ismétléssel kezdenek, és még szükség van a tankönyvekre.

Ugyanezen évfolyamok az érettségi tantárgyak tekintetében – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv stb.– mentesülnek a leadás alól az érettségiig.

A végzős tanulók az érettségi és szakmai vizsga megkezdéséig kötelesek a náluk levő tankönyveket leadni az iskolai könyvtárban (személyesen, tételesen leszámolva!). Nem kell visszaadni a munkatankönyveket, munkafüzeteket. A vizsga megkezdésének feltétele a könyvtári tartozás rendezése.

 

A tankönyv elvesztésével és megrongálásával okozott kár megtérítése

 

A tanuló a kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. Elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv 4 (5) évig használható állapotban legyen. Nem kell megtéríteni a könyv árát a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén. Ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a beszerzési vételárat kell kifizetnie. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Meg kell téríteni a tankönyv árát hanyag kezelés, elvesztés vagy szándékos rongálás esetén. Ha a tanuló kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor tanulói jogviszonya megszűntekor a könyvek kifizetésére kötelezhető. A tanulói jogviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozások rendezése után lehetséges.

 

4. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formája

 

A tanulók számára minden olyan információ megszerzésének lehetőségét biztosítani kell, melyek elengedhetetlenek jogaik gyakorlásához, érvényesítéséhez.

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális tudnivalókról tájékoztatja:

Az iskola igazgatója

• az iskolai hirdetőtáblán, iskolarádióban,
• az iskola honlapján, facebook oldalán,
• igazgatói körlevél útján.

Az osztályfőnökök

• osztályfőnöki órákon,
• az osztály zárt facebook oldalán.

Az oktatók

kötelező foglalkozáson, szabadon választott foglalkozáson, egyéb foglalkozáson, illetve a helyi szokásoknak megfelelően; a diákmozgalmat segítő oktató alkalmanként;

Ha a tanuló tájékoztatáshoz való joga sérül, akkor az igazgatóhoz panasszal fordulhat.

 

A tanuló tájékoztatása a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről

 

Az osztályfőnök a tanév elején a tanulókat, a szülőket tájékoztatja a tanulói jogokról, kötelességekről, a jogorvoslati eljárásokról, az iskolai Házirendről, az iskola Szakmai Programja, Munkaterve valamint a Szervezeti és Működési Szabályzata tanulókat érintő kérdéseiről.

Az oktató a tanulót a tanév elején tájékoztatja a tantárgy tanulmányi követelményeiről, a szükséges tanulói felszerelésekről, eszközökről, a továbbhaladás és a magasabb évfolyamba lépés feltételeiről.

 

Tájékoztatás a számonkérésekről

Az oktató a tanulót folyamatosan tájékoztatja a számonkérés tartalmi és formai követelményeiről. Az írásbeli témazáró dolgozat időpontját 3 tanítási nappal korábban bejelenti. A bejelentési kötelezettség a röpdolgozatra és az írásbeli feleletre nem vonatkozik. Egy tanítási napon legfeljebb kettő írásbeli témazáró dolgozat íratható.

 

Az írásbeli dolgozatokat 15 munkanapon belül ki kell javítani. Amennyiben erre nem kerül sor, a tanuló joga, hogy eldöntse, érdemjegye az elektronikus osztálynaplóba beírásra kerüljön. Ha az oktató elháríthatatlan, váratlan ok miatt nem tudja kijavítani a dolgozatot (pl. beteg lesz, kórházba kerül stb.), akkor ez az időszak nem számít bele a 15 munkanapba.

A tanulót tájékoztatni kell a kijavított dolgozatról, értékelésének módjáról. A tanuló a kijavított dolgozatába betekinthet, azt lefotózhatja, a javításról és a dolgozat minősítéséről tájékoztatást kérhet. A tanuló tájékoztatása nélkül adott érdemjegy érvénytelen. A tanulónak a dolgozat kiadható vagy tanév végéig megőrzendő.

 

A vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása

 

A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával illetve közvetlenül, vagy képviselői útján véleményt nyilvánítson:

 -       az őt érdeklő tanulmányi kérdésekről,

-        az őt nevelő és oktató munkájáról,

-        az iskola egészének működéséről.

 

Formái:

• osztályfőnöki óra,
• tanóra,
• diákközgyűlés,
• beadvány.

 

Ha a tanulót véleménynyilvánítása miatt jog- vagy érdeksérelem éri, az igazgatónál panasszal élhet.  

 

5. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek jutalmazásának elvei és formái

 

A dicséret és a jutalmazás elvei

Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók év közben vagy év végén dicséretben, illetve jutalmazásban részesülnek. A tanulói teljesítmények fokozása érdekében az elismerést, mint alapvető ösztönzési eszközt rendszeresen alkalmazni kell.

Az intézmény dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

• kitűnő tanulmányi eredményt ért el,
• tanulmányi munkáját kiemelkedően, képességeihez mérten végzi,
• kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,
• a különböző szintű tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményt ért el,
• eredményes kulturális tevékenységet folytat,
• kimagasló sportteljesítményt ért el,
• jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló munkát végez,
• egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.

 

Egyes tanulók mellett tanulóközösségek is jutalmazhatók.

A jutalmazásra javaslatot tehet:

• az oktatói testület bármely tagja,
• az oktatói testület,
• a diákönkormányzat.

A jutalmak odaítéléséről az oktatói testület dönt.  

 

A dicséretek és jutalmazások formái:

• oktatói dicséret,
• szóbeli osztályfőnöki dicséret,
• írásbeli osztályfőnöki dicséret,
• igazgatói dicséret,

 

Az a végzős tanuló, aki kiemelkedő tanulmányi eredményt, megyei, regionális, országos tanulmányi/szakmai/sport versenyeken helyezést ért el, oklevelet és/vagy könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepélyen vehet át.

A kitűnő tanulmányi eredményt elért tanuló, valamint a megyei verseny 1-3 helyezettje, tanulmányi vagy sportverseny regionális, országos döntőjébe jutott tanuló a „Fonyódi Szakképzésért Alapítvány” pénzjutalmát kapja ballagáskor, vagy a tanévzárón. A tanulókról az oktatói testület, a pénzjutalomról az alapítvány kuratóriuma dönt.

A tanulók jutalmazására a tanulók gyakorlati képzőhelye is javaslatot tehet, illetve részt vehet a tanulók jutalmazásában. Ezekben az esetekben a gyakorlati képzőhely javaslata alapján a jutalmazásról az oktatói testület dönt.

Az igazgatói és az oktatói testületi dicséretet nyilvánosságra kell hozni. Ez történhet az iskolai hirdetőtáblán, az iskola honlapján, osztályfőnöki órán, tanévzáró ünnepélyen.

 

6. A fegyelmező intézkedések formái, és alkalmazásának elvei

 

Fegyelmező intézkedések:

 

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit vagy a házirend előírásait szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető.

A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz.

 

Alkalmazásakor figyelembe kell venni:

• a tanuló életkori sajátosságait,
• a terhére rótt kötelességszegés súlyát,
• annak előfordulási gyakoriságát,
• társadalmi veszélyességét.

 

Mindig az adott helyzet ismeretének függvényében kell dönteni, hogy melyik eszköz alkalmazandó.

A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.

 

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók:

• szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés,
• írásbeli intés,
• megbízatás visszavonása.

 

A szóbeli és írásbeli figyelmeztetés és intés fokozatai:

• Oktatói figyelmeztetés
• Osztályfőnöki figyelmeztetés
• Osztályfőnöki intés
• Igazgatói figyelmeztetés
• Igazgatói intés

 

A fegyelmező intézkedést az osztályfőnök bejegyzi az e-krétába, így tájékoztatja a szülőket.

 

A fenti fegyelmező intézkedések gyakorlati képzőhely javaslatára is kiadhatók.

 

Fegyelmi eljárás

 

Ha a tanuló a tanulói jogviszonyából származó kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a kiskorú tanuló törvényes képviselője gyakorolja.

A Szakképzési törvény 65.§-a, a vhr. 196.-214 §-a, valamint Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a szakképző intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait

 

Fegyelmei eljárás indul, ha a tanuló, kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi,

 

• vét a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a drogfogyasztást tiltó szabályok ellen,
• drogterjesztéssel foglalkozik,
• lopást, egyéb bűncselekményt hajt végre,
• agresszív magatartást tanúsít (verés, egyéb testi és lelki bántalmazás, verbális agresszió),
• szándékos és súlyos gondatlansággal kárt okoz
• tanköteles, és 30 óra felett igazolatlanul mulaszt fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

A duális képzőhelyen elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást a szakképző intézményben kell lefolytatni.

 

A fegyelmi büntetés lehet

1. a) megrovás,
2. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása,
3. áthelyezés másik osztályba, csoportba vagy szakképző intézménybe, illetve köznevelési intézménybe,
4. kizárás a szakképző intézményből.

 

 

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt a szakképző intézményben és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a szakképző intézmény és a kollégium eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést ott lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.

 

A fegyelmi eljárásban hozott elsőfokú határozat, valamint a szakképzési államigazgatási szerv fegyelmi büntetéssel kizárt tanuló számára másik szakképző intézményt, illetve köznevelési intézményt kijelölő határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés benyújtására a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője jogosult.

 

Végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható.

 

7. Elektronikus napló használata esetén a kiskorú tanuló törvényes

képviselője hozzáférésének módja

 

Az elektronikus napló használatával kapcsolatos szabályok:

Iskolánk a tanulók értékelésének és mulasztásának rögzítésére elektronikus naplót használ. Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülők egy internetes hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép, vagy okostelefonra letöltött alkalmazás segítségével megtekinthetik.

A szülők – megfelelő jogosultság birtokában: regisztráció és jelszó beírása után – hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait, a mulasztásokat, a mulasztások igazolását, illetve a tanuló iskolai életéhez kapcsolódó különböző bejegyzéseket.

A szülő felelőssége az elektronikus naplóba beírni a - gyermekének ösztöndíjához szükséges - bankszámlaszámot. Ehhez a tanuló osztályfőnökétől segítséget kérhet.

A tanuló félévi osztályzatairól a szakképző intézmény elektronikus napló alkalmazása esetén is köteles a félévi értesítő útján tájékoztatást adni.

Az elektronikus naplóhoz a szülők szülői, illetve külön tanulói hozzáférést igényelhetnek. A hozzáférést az osztályfőnököknél lehet kérni.

Az elektronikus naplót az oktató, a szülők és a tanulók egymás közötti értesítések, üzenetek küldésére is használhatják.

 

8. A foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünetek időtartama, csengetési rend

 

Az óraközi szünetek 10 percesek.

 

A csengetés időrendje:

 

1. óra 7.45-8.30
2. óra 8.40-9.25
3. óra 9.35-10.20
4. óra 10.30-11.15
5. óra 11.25-12.10
6. óra 12.20-13.05
7. óra 13.15-14.00

 

A tanuló a szünetekben a folyosókon, vagy az udvaron tartózkodhat. A szaktantermeket a szünetekben zárni kell.

 

9. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek munkarendje

 

A tanítási nap rendje

Az intézmény szorgalmi időben az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét reggel 7.30 órától a tanítás végéig, illetve az egyéb foglalkozások idejére biztosítja.

Az iskola a tanítási szünetekben, a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és az oktatók tudomására hozza. Az iskolába a tanulónak és az oktatónak órakezdés előtt legalább 5 perccel korábban kell megérkeznie.

 

A bejáró tanuló a vonat, autóbusz beérkezése után azonnal a legrövidebb úton igyekezzen az iskolába.

A foglalkozás ideje negyvenöt perc. A szakképző intézmény ennél rövidebb vagy hosszabb foglalkozást is szervezhet (rendkívüli esemény idején) azzal, hogy a foglalkozás ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb.

 

Becsengetés után a tanuló fegyelmezetten várja az oktatót az osztályterem előtt, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak az oktató engedélyével lehet belépni.

A foglalkozás zavartalansága biztosítása érdekében az oktatót a foglalkozásról kihívni csak rendkívüli esetben lehet.

Az oktató hiányzása esetén az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat a helyettesítés rendjéről. Ettől eltérni csak igazgatóhelyettesi engedéllyel lehet.

 

A tanuló a tanuláshoz szükséges, a részére előírt felszereléssel köteles a foglalkozásokon részt venni. A tanuló a foglalkozás kezdetén jelenti, ha felszerelése hiányos, indokolt esetben kérheti a számonkérés alóli felmentését. A tanuló a foglalkozáson olyan magatartást tanúsít, amely mások tanulásához való jogát nem korlátozza.

 

A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére hagyhatja el. Ehhez az engedélyt az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), vagy a részére órát tartó oktató írja be az ellenőrzőbe.

Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató, igazgatóhelyettes vagy az osztályfőnök adhat engedélyt.

A tanulónak a személyes tárgyait (tankönyv, testnevelési felszerelés, ruhák stb.) a tanítási szünet (őszi, téli, tavaszi, nyári) előtti napon, de legkésőbb az utolsó tanítási napon haza kell vinnie.

Intézményünkben iskolaőr teljesít szolgálatot. Utasításait a tanulóknak be kell tartani.

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik:

-        óraközi szünetekben

-        délután 14.00-15.00 óra között.

  

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

 Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek be- ill. kilépését a portaszolgálat ellenőrzi.

 

10. A foglalkozások rendje

A foglalkozásokat a szakképző intézmény Szakmai Programja alapján kell megszervezni.

 

A foglalkozásokat a szakképző intézmény tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. A szakképző intézményen kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a tanulók felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított.

 

A tanítási órák rendje

 

A tanítási órák belső rendjét a szakoktató határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban.

A gyakorlati oktatás a gyakorlati órarend szerint folyik.

A tanév munkarendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon; a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező; a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain.

Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

A gyakorlati oktató ettől eltérő időpontban a szakmai igazgatóhelyettes engedélyével adhatja ki a gyakorlati foglalkozások közötti szünetet.

A gyakorlati foglalkozáson a tanulónak munkavédésre alkalmas állapotban és tiszta munkaruhában kell megjelenni. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni.

A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről.

 

Az egyéb foglalkozások rendje

Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel — a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével — önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között minimum tíz perc szünetet kell tartani.

Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint (SNI, BTM) fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá.

Az iskolában tanítási idő után az igazgatóval való egyeztetést követően, beleegyezésével iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 20:00 óráig befejeződik, valamint hogy oktató felügyelete mellett történik.

Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását az oktató felügyeletével — a rendezvényt szervező osztály végzi.

 

Diákkörök működése

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, irodalmi színpad, stb.

A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, oktató, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével — az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján az oktatói testület dönt.

Az egyes diákköri foglalkozások idejéről, helyéről és a foglalkozást tartó oktató nevéről az iskola honlapján és az oktatói irodában kell az érdeklődőket tájékoztatni. A honlapon a foglalkozást tartó pedagógus nevét csak annak kifejezett hozzájárulása esetében lehet közölni. Emellett az oktatói irodában a pedagógusok számára mindig rendelkezésre áll — elektronikus formában — az egyéb foglalkozásokon részt vevő tanulók névsora is.

 

Szabadidős programok

 

Tanítási időben külső helyszínen tartott iskolai rendezvényeken csak oktatói felügyelettel jelenhetnek meg a tanulók.

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére az iskola a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különböző szabadidős programokat szervez (tanulmányi kirándulás, tábor, színház, hangverseny- és múzeumlátogatás… stb.)

A tanuló részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni.

A szabadidős foglalkozások tervezetét a szervező (osztályfőnök, oktató, a diákönkormányzatot segítő oktató stb.) készíti el, a tanulók nagyobb közösségének javaslata és véleményének figyelembevételével. A részletes programot a nagyobb szervezési feladatokat igénylő programok esetében költségvetéssel együtt minimálisan négy hónappal, kisebb szervezési feladatokat igénylő programok esetében minimálisan egy hónappal a program kezdete előtt adja le az igazgatónak.

Az igazgató egy héten belül a leadott programokat felülvizsgálja, és döntéséről írásban tájékoztatja a szervezőket. A szervezők a programokat a felmerülő költségekkel együtt ismertetik a szülőkkel és a tanulókkal.

 

A tanuló az egyéb foglalkozásokon és a szabadidős programokon is az adott helynek megfelelően fegyelmezetten és kulturáltan viselkedjen.

Különösen fegyelmezett viselkedést vár el az iskola a tanulótól, amikor iskolán kívül képviseli az intézményt (ünnepségek, sport- és kulturális szereplések, kirándulások, szakmai gyakorlat). Az iskolában, továbbá az iskola által – az iskolán kívül – szervezett rendezvényeken szeszes ital, kábító hatású szerek fogyasztása, terjesztése és a dohányzás szigorúan tilos!

Az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás megegyezik az iskolában elvárt magatartással.

 

A tanulmányi kirándulások rendje

Az osztályfőnökök az oktató- és a nevelőmunka hatékonyságának elősegítése céljából az osztályok részére tanítási idő alatt legfeljebb 1 napos kirándulást szervezhetnek, évente egy alkalommal, melyet az osztályfőnöki tanmenetnek tartalmazni kell.

A tanulók a kirándulás előtt, a baleset megelőzése érdekében oktatásban részesülnek. A kirándulás vezetőjének a tanulókkal ismertetni kell a közlekedési szabályokat, és ismételten fel kell hívni a figyelmüket azok betartására.

 

A versenyekre jelentkezés rendje

Az osztályfőnök minden tanévben szeptember 15-ig tájékoztatja a tanulókat a munkatervben szereplő, különböző szintű (városi, megyei, területi, országos) tanulmányi, szakmai, sport és kulturális versenyekről és felelőseikről. Az osztályfőnök/szakoktató tájékoztatja a tanulókat a jelentkezés feltételeiről és időpontjáról. A versenyre való nevezés után a részvételt csak indokolt esetben lehet lemondani.

 

 

11. a tantárgyválasztással, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

  

A kötelező foglalkozások száma nem haladhatja meg a napi nyolc, kiskorú tanuló esetén a napi hét foglalkozást.

 

A szabadon választható foglalkozások (emelt szintű oktatás) választásának és módosításának rendje

A szabadon választható foglalkozások legalább 6 fős igény esetében indíthatók.

Emelt szintű oktatásra az a tanuló jelentkezhet, akinek a választott tantárgyból az átlaga legalább 3,5. Az átlag kiszámítása a 9. évfolyam félévi és év végi, valamint a 10. évfolyam félévi osztályzata alapján történik.

 

A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelenteni:

• ha a tanuló jelentkezni kíván a szabadon választható foglalkozásra,
• ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választható foglalkozáson. A kilépést indokolni szükséges.

A szabadon választott foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező foglalkozást.

 

A szabadon választható foglalkozásokra való jelentkezés szabályai Szabadon választható foglalkozások formája: az emelt szintű oktatás.

Az Oktatási Program tartalmazza az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket, a közismereti kerettanterv és az érettségi vizsga általános és részletes követelményei alapján.

A foglalkozásokra az osztályfőnöknél, ill. a foglalkozást vezető oktatónál lehet jelentkezni. A választás önkéntes. Felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A szabadon választható foglalkozások formáit az Oktatási Program tartalmazza. A szabadon választható foglalkozások időtartama: 45 perc.

 

Az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a szabadon választható foglalkozásokat és az azt oktató nevét. Minden év május 20-ig kell jelentkezni a szabadon választható foglalkozásra (10-11. évfolyam). A szabadon választható foglalkozásra való jelentkezésről az igazgató dönt. Az igazgató a döntésről a tanulót június 10-ig értesíti.

A tanuló minden tanév augusztus 15-ig indokolt esetben az igazgatónál írásban kérheti a szabadon választható foglalkozásokkal kapcsolatos módosítást, illetve a felmentését.

Amennyiben a szabadon választható tantárgy létszáma 6 fő alá csökken, a csoport megszűnik.

 

 

 

 

12. A szakképző intézmény helyiségein, berendezési tárgyai, eszközei és a szakképző intézményhez tartozó területek használatának rendje

 

Eszközök, létesítmények igénybevételének rendje

 

Az iskola eszközeit, létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. A nyitva tartáson túli eszköz-, létesítmény és helyiséghasználatot az igazgató engedélyezi, egyeztetve előtte a leltárilag felelős alkalmazottal.

A tantermekben, a szaktantermekben, tornateremben, stúdióban, a sportpályán tanuló csak oktató felügyeletével tartózkodhat, az ott lévő eszközöket, felszereléseket csak annak személyes irányításával használhatja.

A tanuló az iskola eszközeit, berendezéseit, létesítményeit és helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően használhatja. A nem rendeltetésszerű használatból, rongálásból (pl. padra firkálás, asztalon ugrálás, a fal szándékos beszennyezése stb.) eredő károkat kötelesek megtéríteni vagy az eredeti állapotot szakemberrel helyreállíttatni.

 

 

Számítástechnikai szaktantermek

 

A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató engedélyezheti. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan ügyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. Tilos: 

• a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni,
• mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni

Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szakotatót. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető. 

 

• A használók közízlést sértő internetes oldalakat nem látogathatnak (pl. vallási, etnikai, politikai vagy más jellegű érzékenységet sértő, valamint pornográf oldalak).
• A számítógép-használó tevékenységével nem sértheti meg a hatályos jogszabályokat, és nem veszélyeztetheti a könyvtár számítógépes rendszerét.
• A géphasználat befejeztével a számítógépet nem kell kikapcsolni, de a használt alkalmazásokat (ablakokat) be kell zárni.
• Tilos a számítógép beállításait (rendszer, képernyőkímélő, háttér, jelszó, böngésző, kezdőlap, stb.) megváltoztatni, a műszaki hibákat saját kezűleg elhárítani.
• A számítógépre nem engedélyezett semmilyen szoftver telepítése, fájlok mentése. Az engedély nélkül telepített vagy mentett alkalmazások törlésre kerülnek.
• A használt technikai eszközök épségéért a felhasználók anyagi felelősséggel tartoznak. A felhasználó köteles minden üzemzavart (pl. a program nem indul, a gép lefagy) azonnal jelenteni a rendszergazdának, illetve az ügyeletes oktatónak.

 

A tantermek használatának rendje

 

• A tantermekben csak oktatói felügyelet mellett tartózkodhatnak a tanulók.
• Az oktató a tanóra kezdetén köteles ellenőrizni a tanterem és az ott található tárgyi eszközök (kiemelten az IKT eszközök) állapotát. Amennyiben bármilyen rendellenességet, rongálást tapasztal, haladéktalanul értesítenie kell az igazgatót vagy az igazgatóhelyettest.
• A tanári asztalon található gépeket csak az órát tartó oktató használhatja. A tanulók sem a számítógéphez, sem a tanári asztalon elhelyezett más eszközhöz nem nyúlhatnak.
• Az óraközi szünetekben a tantermek zárva vannak. A tantermek nyitásáról és zárásáról az ott órát tartó oktató gondoskodik. A tantermet gondatlanul nyitva hagyó oktató a tanteremben mulasztásából adódó károkért felelősségre vonható.
• A tanórát tartó oktató a tanóra végén köteles meggyőződni a tanterem tisztaságáról. Ügyelnie kell arra, hogy a tanulók ne hagyjanak szemetet maguk után és a tábla le legyen törölve!
• Az utolsó óra után a székeket fel kell rakni az asztalokra, az ablakokat be kell csukni. Ennek ellenőrzése az órát tartó oktató feladata.
• Az oktató a tanterem kulcsát az oktatói irodában elhelyezett táblára teszi.
• A tanulóknak a tantermek tisztaságára ügyelniük kell. E rendelkezés be nem tartása a házirend megsértését jelenti.
• A tanulók a tantermekben az osztályfőnök által meghatározott ülésrend szerint foglalják el helyüket. Ezen ülésrendtől a tanórát tartó oktató indokolt esetben eltérhet.
• Ha a tanuló a tanterem berendezésében rongálást észlel, azt haladéktalanul jelentenie kell az órát tartó oktatónak. Ennek elmulasztása miatt a tanuló felelősségre vonható.

 

 

A tornaterem használatának rendje

 

• A tornaterembe belépni, testnevelés órán vagy más sportfoglalkozáson részt venni csak tiszta váltó sportcipőben és megfelelő sportfelszerelésben szabad.
• A tornateremben csak a foglalkozást vezető oktató, tanító, edző vagy oktató felügyeletével lehet tartózkodni, kivéve azon felnőtteket, akik saját felelősségükre szabadidős sportcsoport foglalkozáson vesznek részt.
• Ételt és italt fogyasztani a tornateremben tilos.
• A tornateremben elhelyezett és használt szereket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.
• A nem rendeltetésszerű használatból eredő kárt a károkozó köteles megtéríteni.
• A gyűrűkön és más felfüggesztett szereken hintázni, a fűtéscsövekre felmászni tilos.
• A tornaszereket, felszereléseket a padlón tolni vagy húzni nem szabad.
• A leterített szőnyegek minden esetben hézagmentesen illeszkedjenek, hogy megelőzzük az esetleges baleseteket.
• Mindennemű rongálást, rendkívüli eseményt, balesetveszélyes helyzetet, balesetet az észlelő köteles azonnal jelenteni a foglalkozásvezetőnek, vagy a legközelebbi dolgozónknak.
• A foglalkozásvezetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a tornatermet tisztán hagyják el a foglalkozásokon résztvevők.
• Tanóra vagy foglalkozás végén a csoport oktatója, edzője, vagy vezetője bezárja a tornaterem ajtaját.
• Az ablakok bezárásáról a nap utolsó foglalkozását vezető személy gondoskodik.
• A tornaterem rendjének betartásáért a tanórát vezető oktató a felelős

A tanuló vagyontárgyait (óra, nyaklánc, telefon) a tanóra alatt az arra kijelölt helyen tárolhatja, vagy saját felelősségre az öltözőben hagyhatja.

 

 

Az öltöző használatának rendje

 

• Ételt és italt fogyasztani az öltözőkben tilos.
• Az öltözők használaton kívül és a foglalkozások alatt zárva vannak. 
• Az öltözők zárásáért, nyitásáért, tisztaságáért és a firkálások elkerüléséért az órát vagy foglalkozást vezető oktató a felelős.
• A tanuló az öltözőt a tanórát követően addig nem hagyhatja el, amíg a tanórát tartó oktató az öltözői rendet nem ellenőrizte.
• Az öltözőkben hagyott értéktárgyakért felelősséget nem vállalunk!

 

A könyvtár használatának rendje

 

A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. A könyvtár használata ingyenes. A dokumentumok kölcsönzési időtartama 30 nap. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. A könyvtár nyitva tartása minden tanév elején kerül megállapításra. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.

Nem kölcsönözhetők, csak helyben használhatók: a kézikönyvtár állományába tartozó könyvek, audiovizuális dokumentumok (videofilmek, CD, LP, CD-ROM, diafilmek), folyóiratok.

 

A mobilkommunikációs eszközök (mobiltelefon, tablet stb.) használatának rendje

 

A tanuló behozhat az iskolába mobiltelefont, melyet foglalkozásokon, rendezvényeken köteles kikapcsolni, és azt a táskájában tartani. Ha az oktató kifejezetten kéri, akkor az eszközöket kikapcsolt állapotban a foglalkozások elején az arra elkülönített helyre kell elhelyezni, majd a foglalkozás végén onnét el kell venni. Ebben az esetben az órát tartó oktató köteles megvárni, míg az óra végén az összes tanuló magához veszi a telefonját. Ha a tanuló az eszközt a foglalkozás végén nem veszi magához, az ebből eredő károkért az iskola nem felel. Ha az eszköz az óra anyagának feldolgozásához segédeszközként szükséges, az oktató engedélyével használható.

A tanóráról, az oktatóról felvétel nem készíthető. Az esetleges felvétel közösségi oldalra való felrakása fegyelmi eljárást von maga után már az első alkalommal.

 

 

 

 

 

 13. Az iskolai rendezvényeken való részvétel rendje

 

• Az iskola Szakmai Programjában rögzített tanulmányi kiránduláson, iskolai rendezvényeken a tanuló részvétele akkor kötelező, ha az nem von maga után fizetési kötelezettséget; a költséggel járó iskolai rendezvényekről az iskola a szülőt tájékoztatja.
• Ha a rendezvény tanítási idő alatt kerül megszervezésre, s azon a tanuló engedéllyel nem vesz részt, a tanuló iskolában eltöltendő elfoglaltságáról, az osztályfőnök tájékoztatása alapján, az igazgatóhelyettes dönt.
• Ballagásról a szülő előzetes írásbeli kérésére meghívó bemutatásával maradhat távol a tanuló
• Tanítás nélküli munkanapon (pl. diáknap) is meg kell jelenni a rendezvény helyszínén.
• A tanuló az iskolában kerülje a hivalkodó ruházat viselését, a környezethez illő, visszafogott öltözetben jelenjen meg a foglalkozásokon.
• A tanuló a közlekedési eszközök, a kirándulás és a rendezvények helyszíneinek rendjét és tisztaságát

 

A tanulók az iskolai ünnepélyeken (szalagavatón, a ballagáson és az érettségi vizsgákon) ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg. Iskolai ünnepségeken az alkalomhoz illő öltözékben kötelező a diákoknak és a dolgozóknak megjelenni. Lányoknak kötelező viselet a sötét alj, fehér blúz; fiúknak sötét nadrág, fehér ing. A tanítási évben a megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények a következők:

• az iskola működésével kapcsolatos rendezvények,
• Bacsák-nap
• nemzeti ünnepek

 

 

14. Közösségi szolgálat

 

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7) kormányrendelet 107. §- a szerint az érettségi megkezdésének feltétele, 50 óra közösségi szolgálatban eltöltött idő igazolása. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében az aktuális osztályfőnök az ötven órán belül legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.

 

A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálatnál során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi naplót az osztályfőnök felügyeli.

 

 

 

15. A tanulók által az iskolába bevihető tárgyakkal és eszközökkel kapcsolatos szabályok

 

Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve, ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az igazgató által kijelölt oktatónak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja (ingyenes letét).

Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni illetve átadni az oktatónak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után.

Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele:

• bármilyen fegyvernek minősülő tárgy,
• szúró- és vágóeszközök
• napraforgómag, tökmag
• kártya
• szeszes ital
• gyúlékony vegyszer
• robbanószerek

 

A tanuló a megőrzésre kijelölt helyen köteles elhelyezni a mobiltelefont érettségi-, szakmai vizsga és a tanulmányi versenyek idejére.

 Tilos az intézmény területén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása.

 

Gyakorlati képzőhely

 

A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt és gépet.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg:

1. gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) — a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított — egyhavi összegének ötven százalékát,
2. ha a tanuló korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított —öt havi összegét.

A tanulószerződéssel gyakorlati oktatásban résztvevő tanulóra vonatkozó kártérítési szabályok:

A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni.

A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gyakorlati képzésen résztvevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője (iskola/gazdálkodó szervezet)— a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére — felelősségbiztosítást köteles kötni.

 

A tanuláshoz nem kapcsolódó eszközök behozatalának korlátozása

 

A tanulók felelősségre vonhatók, ha a tanórán nem a tananyaggal, hanem bármi mással, így a mobiltelefonjukkal, hang és képhordozó eszközökkel foglalkoznak, kivéve ha ezt az oktató engedélyével tanulási célra használják. Ebben az esetben fegyelmező intézkedésben, súlyosabb esetben büntetésben részesíthetők. Sőt, amennyiben az oktató másképp nem tudja visszaterelni a tanuló figyelmét az anyagra, akár el is veheti tőle azt a dolgot, amivel foglalkozik. Ez az intézkedés a tulajdonjog jogszerű korlátozásának minősül. Figyelemmel kell lenni azonban a jogkorlátozás céljára. Mivel az a cél, hogy a tanuló ne mással, hanem az órai anyaggal foglalkozzon, a korlátozás csak addig terjedhet, amíg a cél fennáll.

 

A mobiltelefonokat a diákok és az oktatók becsengetéskor kötelesek kikapcsolni és eltenni.

 

A házirend elfogadása, módosítása, jóváhagyása, záró rendelkezések

 

A házirend elfogadásának és módosításának szabálya

 

A házirend tervezetét az oktatók és a tanulók javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.

A házirend tervezetét megvitatják a munkaközösségek, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését. A házirendet az oktatói testület fogadja el oktatói testületi értekezleten és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.

 

Az érvényben levő házirend módosítását - bármely oktató vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért - kezdeményezheti az iskola igazgatója, az oktatói testület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

 

A házirend módosítását a fentiekben leírt módon kell végrehajtani.

 

 

 

A Siófoki SZC Bacsák György Technikum és Szakképző Iskola házirendjét a diákönkormányzat véleményezte, a nevelőtestület elfogadta.

A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

 

 

Fonyód, 2022. november 30.