1.   Nevelési program

 

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 4. § - a [A szakképzés elvei]

meghatározza:

„A szakképzés középpontjában a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és az oktató áll, akiknek jogai és kötelességei egységet alkotnak. A szakképzésben a kiskorú tanuló nevelésének és oktatásának feladatát a kiskorú tanuló törvényes képviselői megosztják az oktatókkal.”

 

Szakképző intézményünkben folyó nevelő és oktatató munka célkitűzése kettős. Diákjainknak egyrészt általános műveltséget, másrészt korszerű szakismereteket és gyakorlati jártasságokat kívánunk nyújtani az oktatott szakmák tekintetében.

 

Olyan tanulmányi és erkölcsi alapot szeretnénk adni tanítványainknak, hogy az intézményünkből közvetlenül az életbe lépve, vagy a felsőoktatásból eredményesen kikerülve a Bacsákos diákok képesek legyenek hivatásuknak megfelelni.

 

Nevelési programunk a jogszabályban előírt szempontok figyelembe vételével a fenti célkitűzéseket kívánja megvalósítani.

 

A Siófoki SZC Bacsák György Technikum és Szakképző Iskola nevelési programja A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 14. §

• ában előírt tagolással és tartalommal meghatározza:

 

• a szakmai oktatás pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

 

• a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

 

• a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,

 

• a közösségfejlesztéssel, a szakképző intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,

 

• az oktatók feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,

 

• a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,

 

• a tanulóknak a szakképző intézményi döntési folyamataiban való részvételi joga gyakorlásának rendjét,

 

• a tanuló, a kiskorú tanuló törvényes képviselője, az oktató és a szakképző intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,

 

• a tanulmányok alatti vizsga szabályait, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,

 

• a felvétel és az átvétel helyi szabályait és

 

• az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos

 

1.1   A szakmai oktatás pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Intézményünkben folyó szakmai oktatás pedagógiai alapelvei

 

Személyiségközpontú fejlesztés

 

A tanulók fejlesztésének fontos alapelve a gyengébbek felzárkóztatása és a tehetségesek képességeinek kibontakoztatása. Az ismeretközlés mellett fontosnak tartjuk a kompetenciák fejlesztését. A teljes személyiség fejlesztése magában foglalja az ismeretek elmélyítését, az érzelmi nevelést, a testi fejlesztést, a művészeti nevelést és a társas kapcsolatokra épülő személyiségfejlesztést.

 

Tanulóközpontúság

 

Szakképző intézményünk fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az intézmény életébe, számít véleményükre, ötleteikre, aktivitásukra, és mind az elméleti, mind a gyakorlati munkában magas szintű

teljesítményt vár el tőlük.

 

Egyéni tanulási utak biztosítása

 

A tanulók egyéni fejlesztésének célja, hogy minden tanuló találja meg a helyét az intézmény oktatási rendszerében. Rugalmas oktatás-szervezési eljárásokkal támogatjuk a tanulók egyéni fejlődési ütemének érvényesülését.

 

Értékközvetítés

 

Fontos, hogy a nevelő-oktató munka segítsen eligazodni a tanulóknak; tudjanak értékítéleteket megfogalmazni, megtalálni az értékest, a követendő példát az őket érő hatások útvesztőjében.

 

Korszerű tevékenységközpontú módszertan és tanulásszervezés alkalmazása

 

A módszertan és a tanulásszervezés eszköz, amely a tanulói csoport képességeihez és igényeihez igazodva támogatja a tanulási-tanítási folyamatot. Az IKT eszközök és a

 

tevékenységközpontú módszertan alkalmazása az oktatásban a mai korszerű oktatás alapkövetelménye.

 

Nyitottság

 

Szakképző intézményünk kapcsolatrendszerén keresztül figyeli a környezetét. Kapcsolatot tart a helyi és regionális gazdaság szereplőivel, a munkaerőpiac elvárásai szerint alakítja a képzés szerkezetét. Az oktatás tartalmi elemeit a képzési program keretein belül a gazdasági környezet elvárásai szerint alakítja ki.

 

Együttműködés a családdal és partnereinkkel az oktató-nevelő munkában

 

A nevelés sikerének érdekében a kölcsönös bizalom és támogatás elvei alapján maximálisan együttműködünk a szülőkkel és egyéb partnereinkkel.

 

Esélyegyenlőség biztosítása

 

Nyitottsággal közelítünk minden tanulóhoz, hisszük, hogy a munkánkkal értéket teremtünk, és minden tanulóval szemben feladatunk az értékek ápolása és fejlesztése.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók - különösen a sajátos nevelési igényű tanulók - számára biztosítjuk a személyre szóló fejlesztést, a támogató, segítő környezetet.

Oktatói munkánkat meghatározó értékeink

• a tanulás, a tudás;
• a gyakorlatban alkalmazott tudás, kompetenciák;
• az egészséges életmód;
• a sport, a mozgás személyiségfejlesztő szerepe;
• humanista, demokratikus gondolkodás, közösségi magatartás, erkölcsi normák;
• munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségérzet;
• kreativitás, az alkotó önkifejezés;
• egészséges nemzettudat, hazaszeretet, lokálpatriotizmus, hagyománytisztelet, az európai értékek tisztelete;
• az újra való nyitottság, rugalmasság, a változások elfogadása;
• az együttműködés.

Nagy figyelmet fordítottunk a nevelési program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk:

• az egyén és az állam felelősségét,
• a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében.

Szakképző intézményünk céljai a tanulók sikeres nevelése, oktatása érdekében

• A sokoldalúan művelt, az egyetemes emberi és különösen a nemzeti értékeket ismerő, és magáénak valló, ezek szerint cselekvő, kulturált magatartású szakemberek kibocsátása.
• A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) megalapozása, a szakmai mobilitásra való felkészülés.
• A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, hogy tanulóink továbbfejleszthető és piacképes tudás megszerzésére törekedjenek.
• Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltség kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvésformákban.
• Célunk Somogy megye és a régió szakmai igényeinek megfelelő szakmaszerkezet kialakítása az oktatott szakképzési ágazatok területén, mind a nappali, mind a felnőttek oktatását illetően.
• A hasznosítható tudás megszerzésének elősegítése és a munkába állás feltételeinek biztosítása.
• Az önálló és kreatív gondolkodás képességének kialakítása.
• Tanulóink az oktatás folyamatában szerezzenek a munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel, kommunikációképes idegen nyelvi tudással, korszerű IKT eszköztudással.
• A tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel, reális énképpel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. A kudarc- és sikertűrés készségeinek fejlesztése.
• Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
• Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közösségi

tevékenységekre, a közéletiségre.

• A tehetség kibontakozásának a segítése, differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. Intézményünk az esélyegyenlőség elve szerint lehetőséget teremt az SNI és BTM tanulók számára
• A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.
• Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.
• Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban.
• Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával.
• Megalapozott, érvényes és személyes értékrend kialakításának támogatása.
• Együttműködés a tanulók fejlesztésében résztvevő szakemberekkel,
• Az önálló, felelős állásfoglalás és cselekvés alapjainak, valamint az életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségek kimunkálásának segítése.
• A társadalomba való beilleszkedés támogatása azzal, hogy felkészítjük tanulóinkat a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, a későbbi tevékenységek során alkalmazható tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására.
• Feladatunk, hogy előmozdítsuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
• A külső megjelenés esztétikuma és a kulturált magatartás legfontosabb szabályainak betartása legyen természetes követelmény a tanulók számára, tanítsuk meg az alkalomhoz illő viselkedés, viselet fogalmát, igyekezzünk megakadályozni a divat szélsőségeinek követését.
• Ismerjék meg a tanulók a művészi és a hétköznapi életben fellelhető szépet és törekedjenek a szabadidő hasznos eltöltésére. Ennek érdekében az oktatók irányítsák a tanulók művészi érdeklődését, népszerűsítsék az iskolai könyvtárat, a város múzeumát, művelődési központját.

Intézményünkben folyó oktatás pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai

• A szakképzés feladata a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére való felkészítés, és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése. A szakképzés és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei.¹

A szakképző intézmény típusai:

• A technikum egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Az első két évben a széles alapozású ágazati ismereteket sajátítják el a tanulók, majd ágazati alapvizsgát A 10. évfolyam végén ágazaton belül szakmát választanak, és lehetőség szerint duális képzésben folytatják tanulmányaikat. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézbe az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, és még a nyelvvizsga megszerzésére is lehetősége van.
• A szakképző iskolában a mesteremberek képzése történik. Az első év ágazati alapismereteket adó oktatásból áll, ezt követően történik a konkrét szakma kiválasztása, és a 9. évfolyamot követően még a technikumi oktatásba is váltani lehet. A 10. és 11. évfolyamon a tanulók lehetőség szerint duális szakmai oktatás formájában, vállalatoknál, vállalkozóknál, valós munkakörnyezetben tudják elsajátítani a szakmai ismereteket.

Feladataink:

• Olyan, az élet minden területén szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése, melyek nélkülözhetetlenek többek között a képzés sikeres befejezéséhez, a munkaerőpiacra kerüléshez.
• Konkrét információkat és segítséget nyújtani a tudatos szakmaválasztáshoz és a munkába álláshoz.
• Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel kívánjuk kialakítani a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet.
• Szakmai oktatásunk segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.
• A gyakorlati oktatás kapcsolódjon az elméleti képzéshez, a cél a gyakorlati alkalmazhatóság, a munkaerő-piaci környezet elvárásainak megfelelő, hasznosítható tudás biztosítása.
• Az oktatás gyakorlati tanulásra építsen, szorosan együttműködve a gazdasági szféra szereplőivel.
• Tanulóinknak olyan képzéseket kínálni, amelyek igazodnak a XXI. század munkaerő-piaci igényeihez és biztos megélhetést biztosító szakképzettséget
• Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony nevelő-oktató munkával fejlessze a tanulók önálló gondolkodását és problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitást.

Eszközeink

• Intézményünk oktatási eszközrendszere többcsatornás összetételű. Tartalmaz tárgyiasult információhordozókat, szerszámokat, mérőeszközöket, műszereket, Tartalmaz vizuális, auditív információhordozókat, audiovizuális információ-bemutatókat, információ technológiákat hordozó eszközöket.

Könyvtárunk sajátos eszközeivel hozzájárul szakmai programunk megvalósításához, szervezetileg és funkcionálisan beépül szakképző intézményünk tevékenységének egészébe. Biztosítja az élethosszig tartó tanulás fontos feltételét és azt, hogy a tanulók az információs műveltséget a középiskolai éveik alatt megalapozhassák.

Kiemelt feladatainkhoz kapcsolódó eszközök és eljárások

 

Feladatok	Eszközök, eljárások
·          Az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztése a NAT 2020 alapján.         ·          Egyéni tanulási utakat biztosítunk a tanulók számára, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra.	·            ld. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok; az értelmi nevelés (2.1)   ·          Felzárkóztató programok, korrepetálások szervezése.   ·          Differenciálás a tanítási órákon.   ·          Változatos tanítási módszerek alkalmazása (a helyi programterv ajánlásokat tartalmaz ehhez).

 

Feladatok	Eszközök, eljárások
·          Átjárhatóság a két iskolatípus között különbözeti vizsga nélkül:   Ø  A szakképző iskolában és a technikumban a tanulóknak ugyanazoknak az ágazati alapismereteknek az elsajátítására van lehetőségük.   Ø  Az ágazati alapoktatást a technikum kilencedik és tizedik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik évfolyamán kell megszervezni.3	·          Támogató rendszer a tanulási utak biztosítására.   ·          Pályairányítási, munkavállalási ismeretek beépítése az oktatási folyamatba.
·          Felkészítés az ágazati alapvizsgára4	·          ld. A tanulmányok alatti vizsga szabályai; az ágazati alapvizsga (9.1)   ·          Az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudás és kompetenciák elsajátítása.   ·          A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését   követően tehet ágazati alapvizsgát.

 

³ 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról 222. §

⁴ 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. § (2)

 

Feladatok	Eszközök, eljárások
·          Felkészítés az érettségi és a szakmai vizsgákra.5   ·          A tanulók továbbtanulásának támogatása, segítése.	·          Az érettségi vizsgán a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a Köznevelési törvényben6 meghatározott vizsgatárgyakból ad számot tudásáról azzal, hogy az érettségi vizsga kötelezően választandó vizsgatárgya helyett szakmai vizsgát kell tenni.   ·          A szakmai oktatás kimeneti szabályozója: Képzési és kimeneti követelmények.   ·            Az adott szakmára speciálisan előírt szakmai ismeretek elsajátítása.   ·          Vizsgafelkészítők tartása.   ·          Továbbtanulási tájékoztatók a szülőknek és a diákoknak.   ·          Továbbtanulási operatív segítség a jelentkezés teljes időszakában.
·          Partneri kapcsolatok működtetése a helyi gazdaság szereplőivel, a munkaerőpiac igényeinek mérése.   ·          A korszerű ismeretek beépítése az oktatásba.   ·          Gyakorlat-centrikus módszertan alkalmazása a szakképzésben.	·          Partneri igény- és elégedettségmérések végzése a munkaerő-piaci szereplők körében.   ·          A munkaerőpiac igényeinek beépítése a helyi programtervbe, szakmai programba.

 

⁵ Szakképzési tv. 92. § [Az érettségi vizsga]; 93. § [A szakmai vizsga]

 

·          Felnőttek oktatása az iskolarendszerű szakképzésben

·          A felnőttek szakmaszerzésének, képzésének megkönnyítése.   ·          Lehetőséget kell adni az elmélet e- learninges   elsajátítására.

 

Feladatok	Eszközök, eljárások
·          A munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése.   ·          Társas, személyes és módszertani kompetenciák fejlesztése.   ·          A NAT fejlesztési területének megfelelő önállóságra, felelősségérzetre, kezdeményezőképességre, felelős munkavállalásra való nevelés.   ·          Kommunikációs készségek kialakítása, folyamatos fejlesztése.	·          Korszerű, gyakorlat-centrikus, tevékenységközpontú módszertan alkalmazása az elméleti és gyakorlati képzésben.   ·          A jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretek beépítése a szakmai tárgyakba.   ·          Kommunikatív nyelvoktatási módszerek alkalmazása.   ·          A szóbeli feleletek megfelelő arányának   biztosítása a számonkérésben.
·          A helyi tartalmak beépítése a helyi programtervbe és a szakmai programba.   ·          A munkába állás támogatása, a szükséges kompetenciák fejlesztése, kapcsolatok építése a munkaerő-piaci szereplőkkel.	·          Partneri kapcsolatok működtetése a megye és régió gazdálkodó szervezeteivel, az érdekképviseleti intézményekkel.   ·          A munkába állást segítő-támogató rendszer   működtetése: álláskeresési technikák, jogi, munkajogi ismeretek.
·          A tanulás tanítása minden tantárgy képzési tervébe beépítve.   ·          Az önálló ismeretszerzés kifejlesztése, az önálló tanulás módszereinek alkalmazása, az önállóság, az önértékelés fejlesztése a szakmai képzésben.   ·          Tanulásmódszertani ismeretek bővítése	·          Önálló tanulás módszertani alkalmazása az oktatásban.   ·          Projektfeladatok, egyéni kutatómunka alkalmazása.   ·          Önálló szakmai portfóliók készítése.   ·          Az önálló tanulási feladatok alkalmazása, önálló projektfeladatok

 

	beépítése az oktatásba.   ·          Tanulásmódszertan oktatása a technikum 9.   évfolyamán.
·    A motiváció alkalmazása, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának bemutatása.	·          A szemléltetés, a gyakorlati alkalmazások az   elméleti és gyakorlati képzésben.
·          Önálló feladatok, projektek megoldása.   ·          Kreatív, gyakorlati, egyéni és csoportos feladatok megoldása.	·          Iskolai projektnapok szervezése.   ·          A gyakorlati oktatás feladatainak projektekké szervezése.   ·          Részvétel tanórán kívüli projektekben.

 

Feladatok	Eszközök, eljárások
·          Az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek negatív hatásainak megismertetése.	·          Egészségnevelési projektek szervezése.   ·          A sportolás, a testmozgás igényének felkeltése, sportolási lehetőségek biztosítása a testnevelési órákon és más szabadidős   programok keretében.
·          A tanuló személyiségének megismerése.   ·          Egyéni fejlesztési tervek készítése.	·          Tehetséggondozó és felzárkóztató programok szervezése.   ·          Önismereti foglalkozások tartása, művészeti és kulturális csoportok működtetése,   kiállítások rendezése.
·          A tanórai anyagokban a közösség által teremtett értékek bemutatása, megismerése.	·          Ünnepi megemlékezések.   ·          A természet megismerése, osztálykirándulások, táborok szervezése.   ·          Iskolai projektnapok témáinak beépítése a tananyagba.
·          A közösen elfogadott szabályok betartása.   ·          A tanuló önértékelésének fejlesztése.	·          Következetes, nyilvános szempontok szerinti értékelés.   ·          Jutalmazás, büntetés szabályok szerinti alkalmazása.   ·          A tanulók önértékelésének alkalmazása az   intézményi értékelési rendszerben.

 

·          Az iskolai közösségek támogatása, az osztályfőnöki, csoportvezetői feladatok pontos meghatározása.	·          Osztályfőnöki munka kiemelt támogatása, a mentori szerep működtetése.   ·          Iskolai közösségi rendezvények szervezése.
·          A módszertani megvalósítás során a társas kapcsolatok fejlesztése.	·          A csoportban végzett munka alkalmazása az oktatásban és a gyakorlati képzésben.   ·          A társas érintkezés szabályainak példamutatás útján történő fejlesztése az oktatók egymással való viszonyán, az oktató és a tanulók,   valamint a szülők kapcsolatán keresztül.

 

Feladatok	Eszközök, eljárások
·          Az oktatás-nevelés módszertani alkalmazásával sajátítsák el a társakkal való kapcsolattartás szabályait.	·          Csoportmunka, kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása.   ·          Vita mint módszer alkalmazása.
·          A tanulók kapjanak önálló, kreatív feladatot, minden szakmai tevékenységükben találkozzanak az alkotás örömével.	·          Az értékteremtés, az alkotás öröme jelenjen meg a szakmai munkában.   ·          Ismerkedjenek meg a közvetlen és a tágabb   környezetük kulturális értékeivel.
·          A tanulók számára egyértelmű és következetes értékelési rendszer alkalmazása.   ·          Az önértékelés fejlesztése.	·          Rendszeres értékelés.   ·          A fejlesztő értékelés alkalmazása.   ·          Önismeret és önértékelés fejlesztése a szaktárgyi és az osztályfőnöki órákon.
·          A csoportos tevékenység szabályrendszerének megismerése, a team- munka szabályainak elsajátítása, a   csoportszerepek jelentőségének ismerete.	·          Csoportos feladatok megoldása.   ·          A szakmai képzésben a team-munka   követelményeinek szükségessége, gyakorlati eredményessége.
·          A csoportszerepek gyakorlatban történő   megismerése.	·    Egyéni és csoportos feladatok megoldása egyértelmű értékelési követelményekkel.
·          Kritikai szemlélet kialakítása.   ·          Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.	·          Konzekvens értékelési kritériumok szerinti értékelési rendszer alkalmazása. ·          A problémamegoldás algoritmusának alkalmazása.

 

Intézményünk oktatói által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

 

• Közvetlen: az oktató személyes kapcsolat révén hat a tanulóra

 

• Közvetett: a nevelő hatás a tanulói közösségen keresztül érvényesül

 

		Közvetlen módszerek	Közvetett módszerek
	Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek	-             Követelés   -             Gyakorlás	-     A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
1.		-             Segítségadás   -             Ellenőrzés	-     Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.
		-     Ösztönzés	-     Hagyományok kialakítása,   ápolása.
		-     Az oktató személyes	-     Az oktató részvétele a tanulói
		példamutatása	közösség tevékenységében.
		-     Elbeszélés	-     A követendő egyéni és
2.	Magatartási modellek bemutatása, közvetítése	-     Tények és jelenségek bemutatása	csoportos minták meghatározása a közösségi életből.
		-     Műalkotások bemutatása
3.	Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)	-   Magyarázat, beszélgetés	-     Felvilágosítás a betartandó

 

-     A tanulók önálló elemző munkája

magatartási normákról.   -     Vita

 

Követelési módszereink eszközei: biztatás, ígéret, helyeslés, elismerés, példa, osztályozás, dicséret, jutalmazás.

Értékelési eljárások:

• nyílt végű cél (folyamatcél) értékelése (több mutató együttesével értékel);
• eredménycél értékelése (cél teljesüléséhez rendelt indikátorokkal);
• komplex értékelési eljárás (teljes globális megítélés).

 

1.2   A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A szakmai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást.

A technikumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó öt középiskolai évfolyama van, ahol szakmai oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását.

A szakképző iskolai nevelés-oktatásban a képzési és kimeneti követelményben, valamint a programtantervben meghatározott időkeretet kell biztosítani a NAT követelményeinek megvalósítására.

A programtanterv egyrészt a NAT kiemelt fejlesztési területeire, nevelési céljaira, a kulcskompetenciákra épül, másrészt a szakképző iskola közismereti és szakmai tárgyai együttesét figyelembe véve érvényesíti a műveltségterületek alapelveit, céljait és fejlesztési követelményeit.

A gazdaság legértékesebb erőforrása a megfelelően képzett szakember. A korszerű szakmai kompetenciák elérésének fontos mérföldköve a képzési és kimeneti követelményekhez és a programtantervhez igazodó, továbbá szakképző intézményünk sajátosságait is figyelembe vevő, új szemléletű szakmai program kidolgozása.

Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek személyiségükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, az oktatás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önismeret, az önkontroll, az önállóság, az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság fenntartása.

Intézményünk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széleskörűen fejlessze, tiszteletben tartva minden ember egyediségét és fejlődését, és az egyetemes emberi értékeket.

Célkitűzéseink alapján a következő konkrét feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

Az értelmi nevelés

Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítására, fejlesztésére. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítására, a praktikus gondolkodásra.

A kulcskompetenciák fejlesztése a Nemzeti alaptanterv (2020) alapján történik.

„A NAT az Európai Unió által ajánlott kulcskompetenciákból kiindulva, arra építve, de a hazai sajátosságokat figyelembe véve az alábbiak szerint határozza meg a tanulási területeken átívelő általános kompetenciákat, továbbá azokat, amelyek jellemzői, hogy egyetlen tanulási területhez sem köthetők kizárólagosan, hanem változó mértékben és összetételben épülnek a megszerzett tudásra, fejlődnek a tanulási-tanítási folyamatban.

1. A tanulás kompetenciái

Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és

élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt⁶.

1. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek során.

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.

1. A digitális kompetenciák

Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését.

1. A matematikai, gondolkodási kompetenciák

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az alkalmazásra.

1. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

A személyes és társas kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg

6 A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2020.17. szám; 2020. január 31.; 297. o.)

tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

1. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

1. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben

– így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését.

Célunk az önismeret és énkép kialakulásának segítése, az értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség: a folyamatos önfejlesztés belső igényének kialakítása.

Hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A hazafias nevelés célja, hogy tudatosítsa a haza szeretetének fontosságát, valamint járuljon hozzá a fiatalok felelős állampolgárrá neveléséhez. A hazafias nevelés erősíti a nemzeti öntudatot.

A tanórai elfoglaltságot szabadidős programok egészítik ki, amelyeken részt vehetnek pl. hagyományőrző programokon, gyalogtúrán és múzeumlátogatáson; részt vehetnek akadályversenyen, paintball bajnokságokon, honvédelmi versenyen.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás.

Fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés

A környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál, annak elfogadtatása, hogy a természeti erőforrásokat a tanulók tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Váljon tanulóink igényévé a természetnek és szűkebb környezetének megóvása. Ismerjék meg a hosszú távon fenntartható életmód gyakorlati fogásait.

Közvetlen és tágabb környezetünk értékeinek, sokszínűségének megőrzése, gyarapítása, közösségi szolgálatba való bekapcsolódás.

A testi és lelki egészségre nevelés és családi életre nevelés

Testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségfejlesztési programmal koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magában foglalja az egészségmegőrzést is.

A nevelés feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről.

Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés

A munka fontosságának és megbecsülésének tudatosítása. Az iskolábanlétrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése, a mindennapos, elvégzett tevékenységek gyakoroltatása, csoportmunkában való részvétel képességének és a projektszemléletnek a fejlesztése. A szociális érzékenység és a segítő magatartás fejlesztése.

Médiatudatosságra való nevelés

Biztos esztétikai értékítélet és belső késztetés kialakítása. A tanulók ismerjék meg és értsék, milyen összefüggés van a média, a pénz és a társadalom között, tudják értelmezni a látottakat és hallottakat, alakuljon ki kritikai beállítódásuk. Szerezzenek ismereteket az adatbiztonsággal, a jogtudatossággal és a függőséggel kapcsolatosan.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanulókban tudatosodjon saját felelősségük a tisztességes munka, a fogyasztás, az észszerű gazdálkodás területén, tudjanak mérlegelni és dönteni. Ismerkedjenek meg a vállalkozások során felmerülő kockázatokkal és veszélyekkel, azzal, hogy a pénzt hogyan fektethetik be, és ehhez kitől kérjenek információkat.

Pályaorientáció

Átfogó ismeretek szerzése és betekintés a munka világába, a tanulók munkára nevelése, életkoruknak és tudásuknak megfelelő lehetőségeik megismerése több csatornán keresztül és a felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napok segítségével. Az egyéni képességek, pályaalkalmasság felmérésére és elfogadására, jövőbeli felelősségvállalásra felkészítés. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos tevékenységek gyakorlása, magatartásmódok és azok kezelésének fejlesztése.

Kiemelt feladataink

• Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek.
• Fel kell készítenünk a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, a sikeres felsőoktatási felvételire.
• Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: érettségi előkészítők, szakkörök, kirándulás, iskolai ünnepélyek
• A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.
• Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése.
• A gyakorlati oktatásban az értékteremtő projektszemlélet követése.
• Az oktatási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása.
• A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése.
• Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása.
• A személyes meggyőződés és világkép kialakulásának és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.
• Kapcsolattartás a szülőkkel – egyenrangúságon alapuló szoros együttműködés, egymás egyéniségének tiszteletben tartásával.
• Konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező, alkotó (kis) közösségek létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.
• Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása.
• Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása.
• Azoknak a hátrányoknak a csökkentésére való törekvés, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből
• A versenyszellem kialakítása és fokozása.
• A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és az elkötelezettség kialakítása.
• A testi nevelés, testi képességek fejlesztése, a mozgás iránti igény kialakítása.
• A sportolási lehetőségek fejlesztése.
• Tudatosítani a diákokban, hogy a szenvedélybetegségek kialakulása megelőzhető.
• A gyakorlati képzés, az értékteremtő munkavégzés személyiségformáló erejének kihasználása.
• A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, a gondolkodás képességét, együttműködési készséget fejlesszék, eddzék akaratukat.
• Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.
• A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése szakmai együttműködéssel vagy a intézményünkben alkalmazott fejlesztők tevékenységével valósul A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és az oktatók tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése.

1.3   A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, hiszen egyaránt irányul az oktatók és a tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, az egészségnevelésre, az elsődleges megelőzésre, a mentálhigiénére, az önsegítésre, a felelős részvételre a környezet egészségesebbé tételében.

Célkitűzéseink:

• Az egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban.
• Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat.
• Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit.
• Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása.
• A testmozgás fontosságának tudatosítása.
• Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket.
• Az egészséges és tiszta környezet iránti igény kialakítása.

Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink

• Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.
• Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.
• Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető
• Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével.
• Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására.
• Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában.

Tanórákon:

• Az életjelenségek megismerése.
• Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése).
• Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk).
• A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata).
• Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás).
• Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre).
• Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek).

Szabadidőben:

• Szervezett sportfoglalkozások
• Osztálykirándulások
• Természetismereti vetélkedők
• Projektnapok
• Sport és egészségnap szervezése, melynek célja az egészséggel kapcsolatos ismeretek bővítése, figyelemfelhívás az egyéni életvitel egészségesebb módosítási lehetőségére, a célcsoport aktív bevonásával, a mindennapi életvitel egészségesebb megváltoztatásához pozitív minták, példák, reális lehetőségek bemutatása, toborzás a csoportos, rendszeres aktív egészségfejlesztési tevékenységekhez.
• Sportversenyek
• Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele

Kapcsolat a szülőkkel

Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségfejlesztési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra:

• szülői értekezletek
• fogadó órák
• személyes beszélgetések
• szülők bevonása programjainkba

Az egészségfejlesztés prevenciós programjai:

• Osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel.
• Előadók meghívásával, illetve osztályfőnökök által vezetett foglalkozásokat szervezünk a következő témakörökben:
• Káros szenvedélyek, alkoholfogyasztás megelőzése
• Szerfogyasztási problémák   korai   intervencióját   célzó program megvalósításához
• Illegális és legális szerek okozta kockázatok felismerését, viselkedési függőségek megelőzését célzó programokhoz
• Dohányzás megelőzése és dohányzásról való leszokás
• Tűzvédelem
• Közlekedésbiztonság: komplex közlekedési ismeretek, baleset-megelőzési ismeretek oktatása

Az egészséges táplálkozásra nevelés feladatai

• Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása.
• A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése.
• El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket.

Személyi higiéné kialakításának feladatai

• Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása.
• Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása.
• A gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása.
• Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése.
• Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele.
• Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védőnő)

Mentálhigiéné feladatai

• Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára.
• Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést.
• A veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak a lelki kuckóban. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése.
• Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére.

A családi életre nevelés feladatai

• Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.
• A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés.
• Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét.
• Tájékoztatnunk kell a tanítványainkat a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről.

Az egészségfejlesztési program segítői

• Iskolaorvos: Végzi a gyermekek egészségügyi szűrését, folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat.
• Védőnő: Segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét.
• Fogorvos: Évente két alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban.
• Családi háttér: A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Intézményünk oktatói nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére.

1.4   A közösségfejlesztéssel, a szakképző intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Nevelő és oktatói munkánk célja, hogy szakképző intézményünk tanulóiban erősítsük az összetartozás tudatát, kialakítsuk és fejlesszük az osztály- illetve az iskolai közösséget és annak egyéni arculatát. Célunk megvalósításának elsődleges színtere az osztályközösség.

Intézményünk hagyományrendszere: tudatos tevékenységgel igyekeztünk kialakítani azon hagyományrendszert, amely hosszútávú tradíciókat teremt.

Igen fontos számunkra, hogy diákjaink részt vállaljanak az iskolai élet alakításában, magukénak vallják céljainkat, maguk is hagyományápolók és teremtők legyenek.

Az intézményünkben a közösségfejlesztés fő területei:

• tanórák: szaktárgyi és gyakorlati órák, osztályfőnöki órák;
• tanórán kívüli foglalkozások: kirándulások, szakkörök, sportköri foglalkozások;
• diákönkormányzati munka;
• szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület tevékenyen hozzájárul:

• az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához;
• a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez;
• a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez;
• a másság elfogadásához.

A közösségfejlesztés során nemcsak az oktatóknak van feladatuk, hanem az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, az intézményünket segítő szervezetek képviselőinek is, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként állnak a diákok előtt.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

Az oktatók nevelő és oktató munkájuk során törekedjenek arra, hogy minden tanuló:

• ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek;
• megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit;
• sajátítsa el azokat az ismereteket, és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek;
• legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt;
• váljon érzékennyé környezete állapota iránt, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés legyen meghatározó;
• szociális kompetenciáinak fejlesztésével erősítse a közösséghez való kötődést;
• az empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, szervezőkészség, alkalmazkodó képesség fejlesztésével segítse a beilleszkedést;
• a közösségben az SNI és BTM tanulók elfogadása, segítése természetessé váljon.

A közösségfejlesztés kapcsán kiemelkedő fontosságú az iskolai diákönkormányzat tevékenysége.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

Amikor a tanuló bekerül az intézményünkbe, tudatosítani kell benne a Bacsákhoz tartozás érzését. Ezt szolgálja a kilencedik évfolyamosok bemutatkozó műsora, fogadalomtétele minden tanév októberében, ez a program biztosítja az osztályközösségek kezdeti összekovácsolódását.

Az intézményi közösségi élet számos lehetőséget biztosít tanulóinknak a Bacsákhoz való kötődéshez, az összetartozás érzését segíti: Bacsák nap, szalagavató, szerenád és ballagás. ünnepélyek.

Hagyományteremtő eszközeink:

• az intézményi logó,
• iskolai ünnepségek,
• szabadidős tevékenységek,
• a jutalmazás eszközei.

A versenyeken és egyéb rendezvényeken jó eredményt elért tanulóinkat, valamint az iskolai életben aktívan részt vállaló tanulóinkat emléklappal, könyvjutalommal jutalmazzuk a tanév végén.

A Siófoki Szakképzési Centrum az Év diákja ünnepségén a legkiemelkedőbb eredményt elérőket jutalomban részesíti.

Legalapvetőbb feladatunk ezen a téren, hogy a diákokban életkori sajátosságaiknak megfelelően kialakuljon, hogy az intézmény közösségéhez tartoznak. A közösségfejlesztés kialakítja az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot.

1.5   Az oktatók feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Közös szabályok ⁸

• Szakképző intézményben a szakképzési alapfeladat-ellátást oktatók végzik.
• Az oktató a szakmai oktatás végzése során a tanulókkal, illetve a képzésben részt vevő

személyekkel   összefüggő   tevékenységével   kapcsolatban   a    büntetőjogi                        védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.

Az oktató kötelességei:

• Az oktató alapvető feladata a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai oktatása, illetve szakmai képzése, a képzési és kimeneti követelményekben és a programkövetelményben meghatározott törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.
• Az oktató kötelessége, hogy
• a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse,
• a tanulókat, a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét, illetve a képzésben részt vevő személyeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét figyelmeztesse, ha a kiskorú tanuló jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,
• a tanuló, a kiskorú tanuló törvényes képviselője, illetve a képzésben részt vevő személy javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,
• a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa,
• a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben,
• jogszabályban meghatározott egyéb kötelességeit teljesítse.

Az oktató továbbképzése és előmeneteli rendszere⁹

• Az oktató négyévenként legalább hatvan óra továbbképzésben vesz részt. A szakirányú oktatásban oktatott tantárgy oktatójának továbbképzését elsősorban vállalati környezetben vagy képzőközpontban kell teljesíteni.
• Az oktatót az igazgató háromévente a szakképzésért felelős miniszter által javasolt és a szakképző intézményre az alapján kialakított módszertan szerint értékeli.
• évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
• a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek fegyelmi ügyeiben,
• jogszabályban meghatározott más ügyekben.
• Az oktatói testület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a szakképző intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Jogszabályban meghatározott ügyben kötelező az oktatói testület véleményének kikérése.

Az oktatói testület, általános feladatok

• a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások éves tervének elkészítése;
• felkészülés a tanítási órákra, foglalkozásokra, csoportos gyakorlatokra, azok előkészítése;
• változatos óravezetési technikák alkalmazása;
• a tanulók életkorának és a didaktikai feladatoknak megfelelő módszerek, szemléltetése, ellenőrzés és értékelés alkalmazása;
• a motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása;
• a helyi programterv követelményeinek elsajátíttatása az általa tanított tanulók körében;
• a tanulók munkájának rendszeres értékelése, az osztályzatok folyamatos bejegyzése az e- naplóba;
• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése;
• pontos adminisztrációs munka, a formai követelmények és a határidők maradéktalan betartása;
• a tanulók dolgozatainak határidőre történő javítása;
• az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben;
• tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés;
• pályakezdő oktatók szakmai segítése, mentorálása;
• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok végzése;
• szakkörök, korrepetálások szervezése, vezetése;
• eredményes pályázatok megvalósításában való tevékeny közreműködés;
• a tanulók segítése, mentorálása;
• tanulmányok alatti valamint érettségi és szakmai/technikusi vizsgákon való részvétel;
• a tanulmányi versenyek lebonyolítása;
• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken;
• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása;
• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása;
• fogadóórákon való részvétel, szülők tájékoztatása gyermekük előmeneteléről;
• aktív részvétel az oktatói testületi értekezleteken, megbeszéléseken;
• aktív részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken;
• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek, rendezvények megszervezése, lebonyolítása szabadidős iskolai kulturális és sportprogramok szervezése;
• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel;
• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés;
• szertárak és szaktantermek rendben tartása, értékeinek fokozott óvása;
• a közösségi szolgálat szervezése;
• a tudomására jutott hivatali titkok megőrzése;
• a jogszabályokban meghatározott határidőkre előírt minősítések teljesítése.

Az oktatók feladatainak részletes leírását az SZMSZ és a személyre szabott munkaköri leírás tartalmazza.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

• az iskola szakmai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire;
• megfelelő magaviseletű, az iskolai diákönkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával;
• fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket;
• elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását;
• tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez;
• az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra;
• megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit;
• rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel, gondviselőivel; rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal; órát látogat az osztályban;
• tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről; érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire;
• tanév elején elkészíti az osztályfőnöki éves nevelési tervét és így biztosítja a nevelőmunkája tervszerűségét;
• vezeti a digitális naplót, rögzíti, illetve ellenőrzi a tanulói adatokat, igazolja a hiányzásokat, rögzíti a tanulókra vonatkozó határozatokat, dicséreteket, büntetéseket;
• az adminisztrációs feladatokat ellátja (bizonyítvány, törzslapok, igazolások, statisztikák )
• az intézményvezetés megbízása alapján felméréseket készít osztálya tanulóiról;
• a tanulói    támogatások    jogosultságának   megállapításához   szükséges igazolások összegyűjtését bonyolítja;
• folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel, fogadó órákat és szülői értekezleteket tart;
• rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók tanulmányi és közösségi teljesítményét, figyelemmel kíséri az osztály fegyelmi helyzetét. Az osztályban tanító oktatókkal és a szülőkkel egyeztetve (értesítve) megteszi a szükséges intézkedéseket. Az intézményi dokumentumokban meghatározottak szerint jutalmazhatja és büntetheti a tanulókat;
• látogatja osztálya tanítási óráit, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító oktatókkal, kollégiumi oktatókkal;
• megtervezi az osztály életét és programjait (bemutatkozó műsor, évfolyamest, diáknap, szalagavató ), a lehetőségeknek megfelelően tanulmányi kirándulást szervez;
• kapcsolatot tart a diákönkormányzattal, annak munkáját segíti;
• kellő információkkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy alapos értékelést tudjon adni a tanulókról;
• figyelemmel kíséri, kezdeményezi és koordinálja osztálya tanulóinak a tanórán kívüli, ill. intézményen kívüli elfoglaltságait;
• kapcsolatot tart a külső szakképző helyekkel.

Az osztályfőnök feladatainak részletes leírását a személyre szabott munkaköri leírás tartalmazza.

1.6   A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

A fogalom értelmezése

Minden tanuló egyedi, különleges, egyéni képességgel, ismeretekkel rendelkezik. Köztük vannak olyanok, akiknek speciális szükségletei vannak, így nevelésük, oktatásuk speciális feladatot jelent az oktatók számára.

Kiemelt figyelmet igényelnek azok a tanulók, akik teljesítményükben elmaradnak az átlagtól (magatartási, beilleszkedési vagy tanulási nehézséggel, fejlődési zavarral küzdenek, szociális hátrányuk miatt lemaradnak), valamint azok, akik átlag feletti képességekkel,

kognitív/emocionális tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért egyéni igényeikhez igazodó differenciált nevelésben- oktatásban részesülnek.

A Köznevelési törvény meghatározza: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók

az alábbiak: 

Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

• sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló;
• beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló;
• kiemelten tehetséges gyermek, tanuló.
• hátrányos helyzetű és
• halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

Sajátos nevelési igényű tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy: 

az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy, aki az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi - látási, hallási -, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral - súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral – küzd.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: 

az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: ¹⁰

az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Hátrányos helyzetű (HH) gyermek, tanuló: 

• az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
• a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik;
• a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy;
• a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

 

Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermek, tanuló ¹²

• az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a HH gyermekek meghatározott körülményei közül legalább kettő fennáll.
• a nevelésbe vett gyermek;

Intézményünkben integrált, inkluzív nevelés-oktatás folyik. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók számára biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek által sikeresen részt tudnak venni az általuk választott képzési formában, számukra a legideálisabb szakmát tudják elsajátítani, a közösség aktív tagjává tudnak válni, és a szakszerű foglalkozások által képességszintjük a maximumot éri el. Fejlesztésük alapja az egyéni képességek, fejlettség, ismeretek figyelembe vétele, a differenciálás, valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

Integrált nevelés: az oktatási rendszerben szervezett keretek között, a társadalmi, szociális hátrányokból adódó egyéni különbségek csökkentését biztosítja, megteremtve ezáltal az egyenlő esélyt a társadalmi életben. Minden tanuló megkülönböztetés és kirekesztés nélkül megfelelő fejlesztésben részesül, mindenkori fejlettségi szintje, kompetenciái és hozott kulturális értékeihez igazodva.

Inkluzív nevelés: a gyermekek, tanulók egyéni különbségeit (társadalmi, kulturális, biológiai) együttesen és teljes mértékben figyelembe vesszük, olyan befogadó környezetet biztosítunk számukra, amely biztosítja az eredményesség, hatékonyág és méltányosság egységét.

Pedagógiai alapelveink:

• figyelembe vesszük, hogy a gyermekek fejlődésbeli eltérései minőségben és időben különböznek, egyes képességeik módosulnak;
• minden gyermek egyedi utat jár be;
• egyéni képességeikhez mérten határozzuk meg a pedagógiai szükségleteket;
• a habilitációs, rehabilitációs célok átfogják intézményünk egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra;
• a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása

A sajátos nevelési igényű tanulók az iskolai tanuláshoz szükséges képességeik részlegesen vagy nagymértékben fejletlenek, sérültek. Képességeik fejleszthetősége lassabb tempóban és/vagy az átlagtól eltérő ütemben valósul meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók rendelkeznek szakértői bizottság által felállított diagnózissal és fejlesztési javaslattal. A Bizottság szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók lehetnek:

1. mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos;
2. több fogyatékossággal együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos;
3. autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Célok:

• A sajátos nevelési igényű tanulókat - az integráció jegyében - nem elkülönítve, hanem minden tanórán a többi tanulóval együtt neveljük-oktatjuk, a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, speciális eljárások alkalmazásának, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú integráló pedagógiai eljárások alkalmazásának kíséretében.
• A tanórán kívüli programok (kirándulás, szabadidős tevékenységek) állandó és egyenrangú résztvevői, ahol egyedi képességeiket megmutathatják, kapcsolatokat építhetnek.

Feladatok:

• A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatást az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható, a 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók alapján szervezzük meg: Irányelvek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához.
• Módosultak az SNI irányelvek (tartalmukban is történt változás), a továbbiakban nem rendelet formájában találhatóak A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet hatálytalan: 2020.II. 8-tól.
• Tanórai munkájuk esetében és a helyi programtervi követelmények meghatározáskor a tanulók speciális akadályozottságát, sérülését figyelembe vesszük, egyéni és/vagy kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk számukra a szakértői bizottság előírása alapján.
• Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítjuk, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyénre szabott fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás.

A nevelő-oktató munkaeszköz- és eljárásrendszere:

• egyéni haladási tempó biztosítása;
• kevesebb és differenciált feladat adása;
• hosszabb felkészülési idő biztosítása;
• segédeszközök használatának gyakoroltatása;
• mentesítés egyes tantárgyak, tananyagrészek értékelése és minősítése alól;
• a tanuló képességeinek és tudásszintjének megfelelően ismétlő- rendszerező foglakozások megtartása;
• felzárkóztatás;
• beilleszkedésük figyelemmel kísérése;
• az önállóság erősítése, önálló tanulási módszerek megtanítása, gyakoroltatása;
• a pozitív énkép erősítése.

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Személyiségfejlesztés

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése szakmai és szakmaközi együttműködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése. A fejlesztés az egész személyiségre

irányul, hogy a tanulóban reális énkép alakuljon ki, önbizalma, feladattudata, kitartása, kudarctűrő képessége fejlődjön.

Közösségfejlesztés

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük. Az oktatók kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Tanulás

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése tervszerű és tudatosan felépített, előzetes felmérések alapján és a szakértői javaslatok alapján egyéni terápiás terv készül számukra, mely megvalósítása meghatározott ütem szerint valósul meg.

Az osztályfőnök és a gyógypedagógus feladatai

Az osztályfőnök nyomon követi az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit.

A gyógypedagógus egyéni fejlesztés tervet készít, és koordinálja a tervezés folyamatát. Az érvényes szakértői vélemények alapján megszervezi a tanuló megfelelő pedagógiai habilitációját, rehabilitációját. Figyelemmel kíséri az értékelés és minősítés alóli felmentések megvalósításának gyakorlatát. Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, felülvizsgálatát.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai és adaptációs tevékenység helyi rendje:

• Szakképző intézményünk mint befogadó iskola, vállalja a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő, súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulók ellátását, figyelembe véve az egyes szakmáknál előírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeket
• A sajátos nevelési igényű tanulóval érkező szülői, szakértői dokumentumok, szakvélemények, javaslatok összegyűjtése után személyre szabott (segéd) eszközöket és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközöket biztosítunk
• A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél az oktatók figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelvét.

Az értékelés rendje:

• Tudásuk képességeiknek megfelelő értékelése, az irányelvekben meghatározottak alapján, módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint történik.
• Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alól mentesíti a tanulót abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóknevelése, oktatása, integrációja

Tanulóink életkorából és a társadalmi környezetben bekövetkezett változásokból adódóan számos diák küzd beilleszkedési, magatartási nehézségekkel. Ennek leggyakoribb okozói: az iskolaváltás, a szülők egzisztenciájának romlása, a megnövekedett követelmények súlya, a referenciacsoport megváltozása, új konfliktushelyzetek stb. A tünetek jelentkezhetnek kisebb vagy nagyobb mértékű magatartászavarban, viselkedésben, öltözködésben, de a tanuló nehézségeit jelezheti passzivitás, teljesítményromlás, a nehéznek tűnő helyzetekből való menekülés, valamilyen szer fogyasztása, szélsőséges esetben önmaga ellen fordulása is.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján:

• az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít;
• társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd;
• közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A családi, szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése az intézmény feladata. A deviáns magatartás, beilleszkedési zavar megszüntetése vagy enyhítése érdekében intézményünk (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, igazgató, igazgatóhelyettes) együttműködésre törekszik a szülőkkel, egyaránt számba véve az iskolai nevelés (egyéni beszélgetés, személyre szabott segítő módszerek) és a szakintézmények, illetve szakemberek (Pedagógiai Szakszolgálat, pszichológus) közreműködésének lehetőségeit.

Tanulási kudarcélmény elsősorban a serdülőkori problémákkal, az általános iskolát követően megnövekedett követelményekkel küzdő, illetve az átgondolatlan pályaválasztás során

felvételt nyert diákokat sújtja. A kudarcok − a tanuló képességeitől és a kiváltó okoktól függően − lehetnek átmenetiek vagy tartósak.

A tanulási nehézséggel küzdő tanulókat differenciáltan oktatjuk és értékeljük. Részükre a szakértői véleményben rögzített tanulásszervezési módszereket, tantárgyi könnyítéseket biztosítjuk.

Minden közösség, így intézményünk is tudatosan és spontán módon is szocializál. A pozitív irányú szocializációs folyamat a Bacsák értékközvetítése. Vannak azonban olyan tanulók, akik szocializációs, beilleszkedési zavarokkal küzdenek, melyek náluk magatartási problémákban nyilvánulnak meg.

Ezeknél a tanulóknál intézményünknek három feladata van: megelőzés, feltárás, megszüntetés.

Megelőzés:

Célja a tanuló személyiségfejlődését károsító hatások gátlása, a pozitív hatások érvényesülésének elősegítése:

a.) a problémák észlelése

b.) magatartászavaros tanulók kiszűrése

c.) az osztályfőnök helyes probléma kezelése d.) fokozott odafigyelés e.) tanulótársak segítő hatása

Feltárás:

Célja az észlelt problémák kezelése, mielőtt azok súlyosabbá válnának:

a.) a kiváltó okok feltárása, kísérlet ezek megszüntetésére szülő, gondviselő, osztályközösség bevonásával

b.) szakszerű, differenciált foglalkozás, egyéni bánásmód a szocializációs zavarokkal küszködő tanulókkal, személyre szóló fejlesztési terv készítése

c.) másik oktató vagy pszichológus segítségét igénybe venni

d.) szülő számára megfelelő szakembert ajánlani a probléma kezelésére

Megszüntetés:

Célja a tanuló személyiségfejlődését veszélyeztető okok megszüntetése a.) a kiváltó ok megszüntetése

b.) aktív megerősítő kapcsolat szülővel, diákkal

c.) szükség esetén, amennyiben nem lehet megszüntetni a kiváltó okot, más közegbe helyezés

d.) a magatartászavaros tanulók számbavétele

e.) kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal

f.) kapcsolattartás a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával g.) az ifjúságvédelmi jelzőrendszer tagjaival

A tanulási nehézséggel összefüggő nevelői, oktatói tevékenység

A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" nevelői, oktatói tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkóztat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják.

A fejlesztésbe bekerülők köre

Azok a tanulók, akik a szakértői bizottságok tanulási képességvizsgálata alapján tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek.

Szervezeti formái

• egyéni fejlesztés
• kiscsoportos fejlesztés

a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint.

A fejlesztés célja

A tanulási nehézség csökkentése vagy megszüntetése (ez feltételezi az ezt kiváltó ok megszüntetését).

Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember

• pozitív énkép, jó kommunikációs képesség
• idegrendszer fejlődésének biztosítása
• mozgásfejlődés
• érzelmi élet fejlődése
• beszéd fejlődése
• érzékszervek fejlődése
• prevenció, reedukáció
• ismeretek bővítése
• iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés
• általános tájékozottság bővítése, társadalmi integráció elősegítése

A fejlesztés területei

A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság, a szakértői véleményben megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, érzelmi intelligencia, beszédfejlesztés, számolás, írás, olvasás, szövegértés nehézségeinek kezelése, viselkedéskorrekció, figyelemfejlesztés, kommunikációs készség fejlesztése, hatékony tanulási stratégiák, módszerek kialakítása, személyiségfejlesztés stb.)

Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez

Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata az egész tanév folyamán.

Szeptembertől januárig: egyéni és csoportos fejlesztések

Január, február: értékelések, tájékoztatás az érintettek felé (pl. fogadóóra)

Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések

Június: értékelések, tájékoztatás az érintettek felé (pl. fogadóóra)

A fejlesztés módszertana

A módszereket a tanulók szakértői véleményében megfogalmazottakból kiindulva, életkori,

egyéni sajátosságaikhoz alkalmazkodva, erősségeikre támaszkodva, holisztikus szemlélettel, sikerélményt nyújtva, komplex személyiségfejlesztést előtérbe helyezve, lehetőség szerint játékos, az érzelmi motivációra építve választjuk ki.

Módszerek:

• az önértékelő képesség fejlesztése, helyes önismeret alakítása;
• a segítségnyújtás elfogadtatása;
• segítségnyújtás a tanulói célok meghatározásához, a célok egyértelműsítése;
• a helyes tanulási technikák elsajátíttatása;
• a tanuló sikerélményekhez juttatása.

A megelőző és segítő pedagógiai tevékenység során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására.

Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje

Szakképző intézményünkben tehetségazonosító – tehetséggondozó – tehetségfejlesztő programot működtetünk, amelynek keretében az intézménybe bekerülő tanulókat megfigyeljük, és amennyiben bármely területen felismerhető tehetséget mutatnak, azt oktatóink segítségével a lehető legteljesebben bontakoztatjuk ki.

A tehetséggondozás során a tanuló egyéni fejlődési üteméhez igazodó pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek alkalmazására törekszünk, az alábbi keretek között:

• Szakkörök, diákkörök;
• Felkészítés közismereti, szakmai versenyekre;
• Sportversenyre felkészítő foglalkozások;
• Tehetséggondozó foglalkozások (pl. Ránki, Implom versenyre felkészítő);
• Közismereti vagy szakmai ismeretbővítő foglalkozások;

Az oktató felelőssége, hogy a képességeket és a tehetséget az iskolai tevékenységek során felismerje és fejlesztéséről gondoskodjék.

A tanulónak joga, hogy képességeinek érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben

és oktatásban részesüljön. Intézményünk hagyományait követve tehát egyik kiemelt célunk a tehetséges gyerekek felismerése, az önkifejezési tevékenységek lehetőségeinek megteremtése, támogatása, az önkifejezési képesség ismereteinek tanítása, gyakorlása számukra.

Feladatunk az, hogy felismerjük, feltárjuk azokat a kompetenciákat és adottságokat, amelyek az oktatás folyamatában fejleszthetők, a tanulót képessé teszik az önálló ítéletalkotásra, a kritikai szemléletmódra, az élet új helyzeteinek megoldására, hogy saját maga elé olyan feladatokat tűzzön ki, amelyek segítik az előrehaladást.

A tehetség felismerését segíti, ha az oktató figyel a tanulók „különleges” megnyilvánulásaira:

• egy-egy közismereti, szakmai tantárgy vagy egyéb területen megnyilvánuló kimagasló érdeklődésre;
• a tanuló manuális és motorikus képességeire;
• a gondolkodási stratégia egyéni voltára.

Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok

A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos nevelői, oktatói tevékenység irányításáról, illetve felügyeletéről intézményünk igazgatóhelyettese, az ifjúságvédelmi felelős tanár és az osztályfőnök gondoskodik.

A tanulóknak a hátrányos helyzetüket igazoló dokumentumot minden tanév október 1-ig kell leadniuk az intézmény részére, melyről az igazgatóhelyettes nyilvántartást vezet. A hátrányok enyhítése csak úgy lehet eredményes, ha reális képet kapunk a hátrányos és veszélyeztetett tanulókról.

A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulókat mentorálással is segítjük. Legfontosabb az osztályfőnökök által végzett tanév eleji felmérés osztályonként. Csak a pontos számadatok és problémakörök ismeretében dolgozható ki a tanévi feladatterv.

A feladattervnek a következőket kell tartalmaznia:

• Az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata meggyőződni a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet fokáról, szükség esetén az intézményünkben feladatot ellátó szociális munkás segítségének igénybevétele, az intézkedés megtétele;
• Tájékoztatást adni a szülőknek és a diákoknak a szociális juttatások formáiról, lehetőségeiről.
• A szakszolgálatot végző intézményekkel való kapcsolatok élővé tétele, tájékoztatni azokat az őket érintő iskolai eseményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Gyámhivatal, iskolaorvos valamint a rendőrség).
• Pályaorientációs tevékenység, melynek fő célja a helyes önismeret kialakítása.
• A tantárgyankénti korrepetálás és felzárkóztató foglalkozások beindítása, a drog, és alkoholfogyasztás, AIDS elleni programok kidolgozása, megelőzési stratégiái.
• A hátrányos helyzetű tanulóknak szabadidős programok szervezése, részvételekhez való támogatás és hozzájárulás biztosítása;

A hátrányos helyzetű gyermekek támogatására Útravaló pályázatok keretén belül igyekszünk megteremteni az alapokat.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az ifjúságvédelmi munkát az intézmény igazgatója által megbízott ifjúságvédelmi felelős pedagógus koordinálja, aki munkaterv alapján, az osztályfőnökök, az oktatók, a szülői közösség, a diákönkormányzat, a Pedagógiai Szakszolgálati Központ, a Gyermekjóléti Központ, a Családsegítő Intézet, az iskolaorvos és a védőnő együttműködésével végzi tevékenységét.

Kérésre alkalmi fogadóórát tart, valamint az iskolai fogadónapokon is a szülők rendelkezésére áll.

Állandó tagként részt vesz az intézmény Fegyelmi Bizottságának munkájában. Az iskola ifjúságvédelmi helyzetéről félévkor és a tanév végén értékelő és javaslattevő jelentésben számol be.

A megbízott ifjúságvédelmi felelős oktató munkáját az igazgatóhelyettes felügyeli.

Az ifjúságvédelmi felelősi feladatok ellátása minden oktató feladatkörébe beletartozik, a megbízott személy csak a tájékoztatásban, illetve a koordinálásban segít.

Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység fő feladatai:

A sajátos nevelési igényű, a veszélyeztetett, a hátrányos (illetve halmozottan hátrányos) helyzetű, az iskolának, illetve a szülőnek nevelési nehézséget okozó, beilleszkedési, tanulási, illetve magatartási zavarokkal küzdő, valamint az állami gondozott tanulók felderítése, nyilvántartása.

A veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet enyhítésére, illetve megszüntetésére irányuló tevékenység:

• a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi munkájának, viselkedésének, beilleszkedésének, nehézségeinek, mulasztásainak folyamatos figyelemmel kísérése;
• az oktatói testület ifjúságvédelmi munkájának irányítása, összehangolása;
• az iskolaorvos, a védőnő, a szülői közösség és a diákönkormányzat bevonása az ifjúságvédelmi feladatokba;
• a tanulók és a szülők tájékoztatása az iskolai és az iskolán kívüli, intézményes segítség és tanácsadás, valamint a különböző szociális kedvezmények igénybe vételének lehetőségeiről;
• rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az illetékes önkormányzatok gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó irodájával, illetve előadójával, az ifjúságvédelmi, valamint az egészségnevelő, illetve egészségvédő feladatokat ellátó intézményekkel (gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Intézet, Vöröskereszt, Ifjúság- egészségügyi Szolgálat stb.), a kortárs segítő csoportokkal és szükség esetén a rendőri szervekkel és egyéb hatóságokkal;
• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos, illetve mentálhigiénés felvilágosító tevékenység, előadások, viták, megbeszélések szervezése, szükség esetén külső szakember bevonásával;
• indokolt esetben önkormányzati nevelési segélyben való részesítés kezdeményezése;
• indokolt esetben családlátogatás.

Az osztályfőnökök és az oktatók ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai:

• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok ismerete;
• a tanév eleji felmérések, helyzetvizsgálatok elvégzése, a szükséges kimutatások elkészítése;
• az ifjúságvédelmi szempontból érintett tanulókkal való kiemelt törődés, foglalkozás;
• a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetésére, illetve enyhítésére vonatkozó pedagógia eljárások, módszerek, eszközök alkalmazása, illetve javaslatok meg- fogalmazása;
• javaslattétel segélyezésre, támogatásra;
• indokolt esetben családlátogatás.

Az ifjúságvédelemmel összefüggő egyéb iskolai tevékenységi formák:

• az egészségügyi szűrővizsgálatok;
• a tanulók szociális helyzetének javítása;
• életviteli, tanulás módszertani tanácsadás;
• felzárkóztató foglalkozások;
• pályaválasztási tanácsadás;
• egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése;
• a családi életre történő nevelés (osztályfőnöki órák, rendezvények );
• iskolai étkezési lehetőség;
• a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok).

1.7   A tanulóknak a szakképző intézményi döntési folyamataiban való részvételi joga gyakorlásának rendje

A diákönkormányzat

A tanulók közösségi joggyakorlásának érvényesülését biztosítják a diákönkormányzatok működésére vonatkozó szabályok. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő minden kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő kérdésekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosított. A diákönkormányzat munkáját az e feladatra kijelölt oktató segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg ötéves időtartamra.

A diákönkormányzat külön Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát és annak módosítását a diákönkormányzat fogadja el és az oktatói testület hagyja jóvá. ¹³

A diákönkormányzat jogkörei: ¹⁷

A diákönkormányzat az oktatói testület véleményének kikérésével dönt

• saját működéséről,
• a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
• hatáskörei gyakorlásáról,
• egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
• a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint

A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joga18

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet:

• a szakképző intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:19

• a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
• a tanuló helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
• a pályázati kiírások, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
• a szakképző intézményi sportkör működési rendjének megállapításához,
• az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
• a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
• a házirend elfogadásához és
• a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyéb ügyben

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.²⁰

A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje

1.8   A tanuló, a kiskorú tanuló törvényes képviselője, az oktató és a szakképző intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

A hatékony iskolai nevelés-oktatás megvalósulásának, a tanulói személyiség harmonikus fejlődésének elengedhetetlen feltétele az együttműködés, az intézmény és partnerei közötti szoros kapcsolat és megfelelő kommunikáció. Ennek különböző színterei az iskola szülővel, tanulóval, társintézményekkel, gazdasági szereplőkkel, illetve egyéb szervezetekkel végzett közös munka.

Ennek alapja a tanuló iránt érzett együttes felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység.

A diákok és az oktatók kapcsolattartása, együttműködésük formái

A tanulók tájékoztatása az iskola életének és működésének őket is érintő területeiről, a tanulói jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő kérdésekről alapvető feladat.

A tanulók az intézmény egészének életéről, az iskolai éves munkatervről, az aktuális feladatokról és az őket érintő információkról tájékoztatást kaphatnak:

• az iskola vezetője által, az iskolai munkarendben meghatározott időben megtartott diákközgyűlés alkalmával;
• a diákönkormányzat munkáját közvetlenül segítő pedagógus által, a rendszeresen megtartott diákönkormányzati vezetőségi ülések alkalmával;
• az iskola épületében elhelyezett hirdetőtáblákon, faliújságon keresztül;
• iskolai honlap segítségével, illetve egyéb online saját, zárt közösségi portálokonkeresztül;
• osztályfőnökök által, osztályfőnöki órák keretében;
• az oktatók által, a tanuló fejlődése és egyéni előrehaladása tekintetében.

Tanulók véleménynyilvánítási formái, érdekképviselet:

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a pedagógusokkal vagy a nevelőtestülettel.

A jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében hivatalos formában fordulhatnak az iskola vezetőjéhez, pedagógusaihoz, diákönkormányzathoz, illetve a szülői közösséghez.

A tanulónak joga van arra, hogy

• az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatójának munkájáról, a szakképző intézmény működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az intézményvezetőhöz, oktatóhoz, a képzési tanácshoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - a képzési tanácstól a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon,
• iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más körök létrehozását kezdeményezze, annak tagja legyen vagy más módon részt vegyen annak munkájában,
• személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
• választó és választható legyen a diákképviseletbe,
• a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért sérelem orvoslását.

A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái:

• személyes megbeszélés,
• tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés,
• írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.

Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során:

• átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat,
• a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják,
• megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre,
• a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.

A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:

• gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról,
• aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint,
• gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól.

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít:

• a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget,
• a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat,
• a szabadidő iskolai hasznos eltöltéséhez szükséges feltételeket (humán erőforrás).

A szülők és az oktatók kapcsolattartása, együttműködésük formái

Az intézményben folyó oktató-nevelő munkáról, a diákok előrehaladásáról, az iskolai életet meghatározó tartalmi kérdésekről, a diákságot érintő feladatokról és távlati tervekről a szülői közösséget tájékoztatni kell.

A szülők tájékoztatást kaphatnak:

• szülői értekezleteken, fogadóórákon;
• az iskolában elhelyezett hirdető táblákon;
• alkalmankénti írásbeli tájékoztatón keresztül;
• az e-naplón keresztül;
• telefonon, közösségi portálokon keresztül;
• az iskolai honlapon keresztül.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:

• a szülői értekezletek;
• fogadóórák;
• családlátogatás;
• írásbeli tájékoztatók;
• elektronikus napló.

Az intézmény külső kapcsolattartása

Az intézmény az oktatási és nevelési feladatai hatékony végrehajtása és a partneri igényeknek való megfelelése érdekében kapcsolatot tart a Siófoki Szakképzési Centrumon keresztül a fenntartóval.

A Kormány a szakképzésért felelős miniszter útján irányítja a szakképzés rendszerét.

A szakképzésért felelős miniszter irányítja az általa alapított szakképzési centrumot és az állam nevében gyakorolja az általa alapított szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói irányítási hatásköröket.¹⁴

• a Siófoki Szakképzési Centrummal:

„az állami szakképző intézmény a szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított szakképzési centrum részeként működik”¹⁵

• az illetékes önkormányzatokkal;

„A települési önkormányzat a vagyonkezelői jog fennállása alatt a szakképzési alapfeladat- ellátást szolgáló ingatlant és ingót nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe nem adhatja.”¹⁶

„A szakképzési centrum együttműködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a vagyonkezelésében lévő, a települési önkormányzati tulajdonában álló ingatlan használatát tanítási időn kívül és a szakképző intézmény szakmai programjában, továbbá jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának biztosítása mellett külön megállapodás alapján ingyenesen biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára. A megállapodás megkötéséhez szükség van az érintett szakképző intézmény vezetőjének előzetes véleményére.”¹⁷

• a Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központtal;
• rendőrségi, honvédségi, katasztrófavédelmi szervekkel;
• SSZC iskoláival és egyéb helyi oktatási intézményekkel;
• gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel;
• szakmai szolgáltató szervezetekkel;
• szakszolgálatokkal;
• iskola-egészségügyi szervezetekkel;
• területileg illetékes kamarával;
• gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel;
• kulturális és sportszervezetekkel;
• egyéb civil szervezetekkel
• Fonyód Város oktatási és kulturális intézményeivel
• A Fonyódi Rendőrkapitánysággal

Egyéb kapcsolatok

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszerét, formáját és módját, ideértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást szakképző intézményünk szervezeti és működési szabályzatában határozzuk meg.

1.9   A tanulmányok alatti vizsga szabályai

Tanulmányok alatti vizsgán az intézmény által szervezett vizsgákat értjük. A 2019. évi LXXX. törvény [Szakképzési tv.], valamint 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet által előírt esetekben szervezzük.

A vizsgaszabályzat célja

Tájékoztatás a tanulók és szüleik részére az intézményben szervezett tanulmányok alatti vizsgákat illetően.

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

• ágazati alapvizsgákra
• osztályozó vizsgákra,
• különbözeti vizsgákra
• javítóvizsgákra

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

• aki az ágazati alapoktatás elvégzését követően ágazati alapvizsgát tesz,
• aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
• akit az oktatói testület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
• akit az oktatói testület határozatával javítóvizsgára utasít, Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
• akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója osztályozó vagy különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény oktatói testületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A vizsgatárgyak részei, követelményei és az értékelés rendje

• Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák
• Az egyes tantárgyak vizsgakövetelményeit és a vizsga formáját (írásbeli – szóbeli - gyakorlati) a szaktanár határozza meg és ismerteti a tanulóval.
• Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit a szaktanár ismerteti az érintett tanulóval.

Az értékelés szabályai

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját oktatási programunk tartalmazza.

Ágazati alapvizsga a 2019. évi LXXX. törvény [Szakképzési tv.] 74. és 91 § - a értelmében

Az ágazati alapoktatás¹⁸

• A szakképző intézményben a szakirányú oktatást megelőzően ágazati alapoktatás Az ágazati alapoktatás magában foglalja az adott ágazat közös szakmai tartalmait a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint.
• Az ágazati alapoktatás ágazati alapvizsgával zárul.

Az ágazati alapvizsga¹⁹

• Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát.
• Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák
• A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell
• Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol.

A 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 255. § - a szabályozza: Az ágazati alapvizsga lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsga szabályait kell alkalmazni.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 180. § - 193 § - ai szabályozzák

A tanuló teljesítményét, előmenetelét az oktató a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.

A tanuló félévi és év végi osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy a tanulmányok alatti vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.²⁰

Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához ha:²¹

• felmentették a foglalkozáson való részvétele alól,
• engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
• a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát,
• az e rendeletben meghatározott időnél többet mulasztott, és az oktatói testület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet:

A 164. § rögzíti. Ha a tanulónak - az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a

kétszázötven foglalkozást vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az oktatói testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz foglalkozást, és a szakképző intézmény eleget tett a 163. §-ban meghatározott értesítési kötelezettségének a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.²²

Különbözeti vizsga

• Különbözeti vizsgát a tanuló abban a szakképző intézményben tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.
• A különbözeti vizsgákra vonatkozó előírásokat a felvételi határozatban rögzíti az intézmény.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

• tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,
• az osztályozó vizsgáról, illetve a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. ²³
• Javítóvizsga letételére az augusztus tizenötödikétől augusztus hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az igazgató által meghatározott időpontban van lehetőség. ²⁴
• az ágazati alapvizsga lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsga szabályait alkalmazzuk

Vizsgatípusok

A vizsga lehet írásbeli, gyakorlati, interaktív vagy szóbeli.

Vizsgabizottság

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Ha a szakképző intézmény oktatóinak szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan oktatót kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

A tanulmányok alatti vizsga - ha azt a szakképző intézményben szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.

A vizsga dokumentálása

A vizsga eredményéről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók (SZKT: 191§ (5)

Ha a tanuló valamely tantárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette.

• Magasabb évfolyamba lépésekor az igazgatónak benyújtott kérelmére mentesül az adott tantárgy(ak) óráinak látogatása, értékelése és minősítése alól. Az iskola épületét azonban tanítási idő alatt nem hagyhatja el.
• Évfolyamismétlésre utasított tanuló, azokból a tantárgyakból, melyekből sikeres érettségi vizsgát tett, kérelmére mentesül az óralátogatás, az adott tantárgy(ak) értékelése és minősítése alól. Minden egyéb tantárgyból köteles a tanórákat látogatni, osztályzatot

Iskolai közösségi szolgálat

A technikumban az érettségi vizsga megkezdésének feltétele legalább ötven óra közösségi szolgálat teljesítése. A közösségi szolgálat megszervezésével kapcsolatos feladatokat a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 107 § - a szabályozza.

A közösségi szolgálat szervezése során a tanulók és a szülők az intézmény által felkínált lehetőségekből választhatnak; illetve javaslatot is tehetnek intézményünk vezetőjének arra vonatkozóan, hogy milyen további szervezetekkel kössön az iskola együttműködési megállapodást a közösségi szolgálat elvégzése érdekében.

A szakképző intézményen kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor intézményünk és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységeket, a mentor nevét és feladatkörét.

Az együttműködési megállapodások megkötéséért az intézmény igazgatója, az elvégzett feladatok dokumentálásáért az osztályfőnök felelős.

Intézményünk    vezetője    felelős    a    közösségi    szolgálat    megszervezéséért,    továbbá

gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon – az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva – nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban.

Az igazgató által kijelölt iskolai koordinátor az intézmény általános igazgatóhelyettese, aki felelős:

• a tanulók felkészítéséért,
• a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért,
• adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért,
• a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe,
• a tevékenységek elismeréséért,
• az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért.

Az osztályfőnök

Az osztályfőnök a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb az írásbeli érettségi vizsgák megkezdésének időpontjára.

A közösségi szolgálat keretei

A közösségi szolgálat keretei intézményünk tanulói számára

• az egészségügyi,
• a szociális és karitatív,
• az oktatási,
• a kulturális és közösségi,
• a környezet- és természetvédelemi,
• a katasztrófavédelmi,
• rendvédelmi, (az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenységek)
• honvédelmi,
• az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,

A közösségi szolgálat helyszíne:

• Iskolán kívüli szervezet (együttműködési megállapodásban foglaltak alapján).
• Iskolán belül.

A lebonyolítással kapcsolatos szabályok

Intézményünk a 9–12. évfolyamos tanulói számára biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére.

A közösségi szolgálatot megkezdő tanulóknak a tanév első félévében az osztályfőnök felkészítést tart.

A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő amelybe a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be.

A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető.

A közösségi szolgálat szervezésének, lebonyolításának dokumentumai

• Együttműködési megállapodás
• Tanulói jelentkezési lap
• Közösségi szolgálati napló
• Igazolás az elvégzett közösségi szolgálatról (iskolaváltás esetén)
• Napló, törzslap, bizonyítvány

 

1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai

A 2019. évi LXXX. törvény [Szakképzési tv.] 53. § - a alapján meg kell különböztetnünk tanulói jogviszonyt és a felnőttképzési jogviszonyt.

A szakképzésben a tanuló tanulói jogviszonyban, a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyban áll.

A tanulói jogviszony létesítése

A tanulói jogviszony a szakképző intézmény és a tanuló között jön létre. Tanulói jogviszony tanköteles kiskorúval, továbbá a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a tanuló a huszonötödik életévét betölti. A szakképző intézmény tanulójának tankötelezettségére az Nkt.-t kell alkalmazni.

A tanulói jogviszony

1. felvétellel vagy
2. átvétellel

A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt.³⁴

A 2019. évi LXXX. törvény [Szakképzési tv.] 54. § - a és a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet részletesen szabályozza a tanulói jogviszony létrejöttét.

A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, a tanulót a tanulói jogviszonyon alapuló jogok és kötelességek ettől az időponttól kezdve illetik meg és terhelik.

Felvétel

• (1) Az általános iskolai tanulónak a szakképző intézménybe általános vagy rendkívüli felvételi eljárás keretében történő felvételére a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26-44. - át kell alkalmazni a (2) bekezdésben és a 149-153. § - ban meghatározott eltérésekkel.
• (2) A 20/2012. (VIII. ) EMMI rendelet 26-44. § - ában gimnázium és középfokú iskola alatt szakképző intézményt kell érteni.

12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 149. § - a rögzíti:

• A szakképző intézmény a felvételi tájékoztatóban közzéteszi az általa oktatott szakmák körét és azok ágazatát.
• A jelentkező a felvételi kérelemben az általa választott szakma ágazatára
• Az igazgató a felvételi kérelmekről a jelentkező általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, illetve félévi értesítőjében szereplő értékelése, minősítése alapján dönt.
• Ha a szakképző intézményben a felvételi eljárás évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma adott ágazatban több, mint háromszorosan meghaladja a felvehető tanulók számát, a szakképző intézmény központi írásbeli vizsgát, illetve szóbeli vizsgát
• A központi írásbeli vizsgán az oktatásért felelős miniszter által kiadott egységes feladatlapokat kell használni.

Felvételi tájékoztató

A Siófoki SZC Bacsák György Technikum és Szakképző felvételi tájékoztatója megtalálható intézményünk honlapján. A felvételi tájékoztató tartalmazza intézményünk képzéseit.

1. Átvétel

Az átvételre vonatkozó szabályzókat a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet rögzíti:

• Az ágazati alapvizsgát tett tanuló átvétele az ágazati alapoktatás tekintetében nem köthető különbözeti vizsgához, ha az átvételre az ágazati vizsga letételét követő tanévben kerül ²⁵

A szakképző intézménybe csak olyan tanulót lehet felvenni vagy átvenni, aki az általa választott szakmára vonatkozóan a képzési és kimeneti követelményekben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a szakmai vizsgára bocsátásnak.²⁶

Felnőttképzési jogviszony

• Felnőttképzési jogviszony a szakképző intézmény, illetve a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között jön létre.
• A felnőttképzésben részt vevő személy tanulmányainak beszámítása egyéni mérlegelés alapján történik a szaktanár és az igazgató döntése alapján 
• A felnőttképzési jogviszonyra az -t [Felnőttképzési tv.] kell alkalmazni.²⁷
• A felnőttképzési jogviszony keretében folyó szakmai oktatásban szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére, az óraszám legfeljebb a nappali rendszerű szakmai oktatás óraszámának negyven százalékáig csökkenthető.

1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók a szükséges helyzetekben ne kívülállóként, hanem hatékony segítőként tudjanak közreműködni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:

• ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
• ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
• ismerjék fel a vészhelyzeteket;
• tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
• sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
• ismerkedjenek meg a mentőszolgálat működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

1. Komplex természettudomány órákon
2. Osztályfőnöki órákon (Az iskolaorvos, az ápolónő és a védőnő segítségével elméleti és gyakorlati oktatás.)

Szakmai órákon (A programterveken belül előírt balesetvédelmet és elsősegélynyújtást tartalmazó modulok keretein belül.)

2. Egészségfejlesztési Program

A 21. századi emberkép egyik hangsúlyos összetevője, hogy az egyén aktív és cselekvő, ugyanakkor reflektív mérlegelésre képes. A cselekvő embert a mozgáshoz kapcsolódó helyes attitűdök, a fizikailag aktív életmód, önmaga reális elfogadása, a közösségi felelősségvállalással egybekötött autonómia, az újító kezdeményezésekre való nyitottság és a megbízható megoldások alkalmazásának képessége jellemzi. A testileg és lelkileg egészséges ember az egészség állapotát, a harmonikus életet értékként éli meg. Az egészséges és harmonikus életvitelt megalapozó szokások a nevelés-oktatás egyes szakaszaiban az oktatók személyes példamutatásán keresztül alakulnak ki. A mozgáshoz, mint alapkompetenciához kapcsolódó képességek, készségek, az adott szituációnak megfelelően mobilizálódó motoros képességek és készségek jelentik az alapját annak, hogy az adott egyén a társadalom aktív tagjává váljon, és az egész életen át tartó mozgásos cselekvési biztonság jellemezze.

2.1   A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok:

Tanórákon:

• Az életjelenségek megismerése.
• Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése).
• Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk).
• Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás).
• Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre,

életjelenségeinkre).

• Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek).
• A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata).
• Mindennapos testnevelés megszervezése az iskolában töltött napokon
• Testnevelési csoportbeosztás elkészítése: a tanulók besorolása normál

testnevelés, könnyített testnevelés, teljes felmentés a gyakorlati feladatok alól kategóriákba.

Azok a tanulók, akik bizonyos betegségük miatt normál testnevelés órán nem vesznek részt, gyógytestnevelésre kötelezhetőek. Az órákat iskolánkban heti 1

alkalommal szakképzett gyógytestnevelő oktató vezeti, a tanulókat osztályozza. Az órákon speciális gyakorlatokat végeznek. A tantárgy célja, hogy az egyéni sajátosságainak maximális figyelembevételével ismerje meg a testnevelés, az egészségfejlesztés és a sport azon eszközeit, módszereit, amelyek segítséget nyújthatnak az egészségi állapota és a motoros teljesítőképessége lehető legnagyobb mértékű helyreállításához, valamint az esélyegyenlőség megteremtéséhez.

Szabadidőben:

• Szervezett sportfoglalkozások
• Osztálykirándulások
• Természetismereti vetélkedők
• Projektnapok
• Egészségnap/sportnap szervezése, melynek célja az egészséggel kapcsolatos ismeretek bővítése, figyelemfelhívás az egyéni életvitel egészségesebb módosítási lehetőségére, a célcsoport aktív bevonásával, a mindennapi életvitel egészségesebb megváltoztatásához pozitív minták, példák, reális lehetőségek bemutatása, toborzás a csoportos, rendszeres aktív egészségfejlesztési tevékenységekhez.
• Sportversenyek
• Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele
• Hétvégi kirándulások, túrák Kapcsolat a szülőkkel

Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra:

• szülői értekezletek
• fogadó órák
• személyes beszélgetések
• szülők bevonása programjainkba Az egészségnevelés prevenciós programjai:
• Osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel.
• Előadókat hívunk meg, illetve osztályfőnökök által vezetett foglalkozásokat szervezünk a következő témakörökben:
• Káros szenvedélyek, alkoholfogyasztás megelőzése
• Szerfogyasztási problémák korai intervencióját célzó programok szervezése a Fonyódi Rendőrkapitánysággal együttműködve

• A rendőrség segítségével programok oktatása a következő témakörökben: bűncselekmények, büntethetőség, kábítószerekhez kapcsolódó bűncselekmények, elterelés intézménye, az alkohol és a dohányzás veszélyei, iskolán belüli erőszak, az internet veszélyei, az internetes zaklatások, vagyonbiztonság, személyes biztonság (bulizás veszélyei) és közlekedésbiztonság.
• Illegális és legális szerek okozta kockázatok felismerését, viselkedési függőségek megelőzését célzó programok szervezése
• Dohányzás megelőzése és dohányzásról való leszokás
• Tűzvédelem

2.2   Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

• Biológia és komplex természettudomány órákon
• Osztályfőnöki órákon (Az iskolaorvos, az ápolónő és a védőnő segítségével elméleti és gyakorlati oktatás.)
• Szakmai órákon (A központi szakmai programon belül előírt balesetvédelmet és elsősegélynyújtást tartalmazó modulok keretein belül.)
• Elsősegély-nyújtási tanfolyamok szervezése keretében, amelynek célja alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek megismertetése a tanulókkal, gyakorlati, szituációs feladatokkal, interaktív előadás formájában

2.3   A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Személyi feltételek:

Iskolaorvos                 1 fő Védőnő         1 fő

Rendelési idő:             tanév elején helyben szokásos módon közzétéve.

2.4   Tanulók egészségügyi ellátásának rendje:

• Prevenció:

Beiratkozás utáni orvosi vizsgálat: Azoknak a tanulóknak, akik iskolánkban szeretnének továbbtanulni, a választható szakmáknak megfelelően alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. A tanulók alkalmasságát a választott szakma kritériumait figyelembe véve állapítja meg az iskolaorvos.

• Időszakos pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése.
• Tanulók évenkénti szűrővizsgálata:

1. Általános fizikai vizsgálat
2. Speciális vizsgálatok (szakmai követelményeknek való megfelelés)
   • Villanyszerelő szakma: egyensúly vizsgálat, színlátás vizsgálat
   • Szerkezetlakatos szakma: egyensúly vizsgálat, tér-mélység látás vizsgálat
     • Védőnői szűrés:

1. Szomatikus szűrés/testtömeg, testmagasság
2. Látás, hallás vizsgálat, színlátás szűrés
   • Iskolaegészségügyi ellátás folyamatos teendői:
3. fertőző beteg-és járványügyi teendők
4. higiénés és balesetvédelmi ellenőrzés
5. sérülések ellátása
6. akut betegek ellátása (A rendelési időben megjelenő tanulók akut ellátásban részesülnek, szükség szerint szakrendelésre beutalót )
7. a kiszűrt tanulók szakorvosi vizsgálatra küldése, gondozása, időszakos ellenőrzése.
8. szakorvosi leletek ellenőrzése
   • Fogászati ellátás:

Az osztályok évente fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt, a szükséges kezeléseket előjegyzés alapján végzik. Az orvosi vizsgálatok időpontját úgy kell megszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja.

2.5   Az intézményi dolgozók egészségügyi ellátásának rendje

A munkavállalót az igazgató alkalmassági vizsgálatra küldi – a szükséges nyomtatvány kitöltésével. Az intézmény összes dolgozóját évenként kell időszakos orvosi vizsgálatra küldeni. Az alkalmasság elbírálása a baleseti veszéllyel járó munkakörben a területi üzem-egészségügyi szakrendelésen történik.

A dolgozók időszakos alkalmassági vizsgálatát az üzemorvos végzi. Az üzemorvosi vizsgálat előzetes egyeztetés alapján, keddi napokon 13⁰⁰ – 15⁰⁰ óra között történik. A vizsgálat helye: Fonyód, Rendelőintézet. A munkaköri orvosi alkalmassági véleményt a dolgozó haladéktalanul köteles az igazgatónak átadni. Az intézményben alkalmazott oktatók az orvos utasítása szerint kötelesek tüdőszűrésen részt venni, az igazolást az általános igazgatóhelyettesnek bemutatni. A betegellátást, gyógyszerfelírást a háziorvos végzi.

2.6   Munkahelyi elsősegélynyújtás

A munkahelyen jelölni kell az elsősegély nyújtás helyét, ott állandóan készenlétben kell tartani a vonatkozó rendeletben megállapított elsősegélynyújtó felszerelést a meghatározott mennyiségben és minőségben. Intézményünkben a kijelölt elsősegély nyújtási hely az orvosi rendelő. A segítség nyújtására kiképzett személynek a helyszínen kell tartózkodnia. Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről, karbantartásáról, az elhasznált lejárt gyógyszerek,

kötözőszerek és anyagok azonnali pótlásáról az iskolaorvosi asszisztens gondoskodik. A mentődobozban a készenléti felszerelésnek mindig meg kell lenni.

2.7   Baleset- és egészségvédelmi szabályok:

• A tanév első tanítási hetében az osztályfőnök ismerteti a tanulókkal az iskolai munkarendhez kapcsolódó védő-óvó előírásokat, melyek betartása minden tanuló számára kötelező. A tájékoztatón való részvételt a tanulók aláírásukkal igazolják.
• Tűzriadó és más veszély esetén az épületet – az oktatók irányításával – fegyelmezetten kell elhagyni a kijelölt útvonalon!
• A tanulók tartsák tisztán és rendben környezetüket, ügyeljenek a mosdók és a mellékhelyiségek tisztaságára!
• A dohányzás a fiatalok egészségére különösen ártalmas. Törvényi előírás, ezért a tanulók sem iskolai, sem iskolán kívüli foglalkozásokon, gyakorlatokon nem dohányozhatnak (semmiféle dohányterméket, így e- cigarettát sem szívhatnak), szeszes italt, kábítószereket nem fogyaszthatnak. Az iskola területén és annak öt méteres körzetében történő dohányzás és alkohol-, illetve bármiféle tudatmódosító szer, kábítószer fogyasztása fegyelmi büntetést von maga után.
• Tilos az iskolában tökmagot, szotyolát fogyasztani, a büféből poharat felvinni az osztályterembe, továbbá a testápolásra szolgáló spray kivételével mindenféle spray használata.

3. Oktatási program

A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható

foglalkozások megnevezése, száma

A helyi programtervek a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet alapján az oktatásért felelős miniszter által kiadott, az Oktatási Hivatal honlapján közzétett kerettantervek felhasználásával, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet figyelembe vételével készültek.

Technikum

ÁGAZAT	SZAKMA
18. RENDÉSZET ÉS KÖZSZOLGÁLAT	5 0413 18 01 KÖZSZOLGÁLATI TECHNIKUS (közigazgatási ügyintéző)
23. TURIZMUS- VENDÉGLÁTÁS	5 1015 23 07 TURISZTIKAI TECHNIKUS

Technikum – közismereti oktatás

Tantárgyak		9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	12. évfolyam	13. évfolyam	9-13. óraszám
Közismer	Magyar nyelv és irodalom	4+1*	5	3	3+1*	0	525
	Idegen nyelv	4	4	3	3	3	597
	Matematika	4	4+1*	3+1*	3	0	489
	Történelem	3+1*	3	2	2+1*	0	350
	Állampolgári ismeretek	0	0	0	1	0	31
	Digitális kultúra	1	0	0	0	0	36
	Testnevelés	4	4	3	3	0	504
	Osztályfőnöki	1	1	1	1	1	175
	Kötelező komplex természettudományos tantárgy	3	0	0	0	0	108
	Földrajz	0	2	2	0	0	144
	Érettségire felkészítő tantárgy	0	0	2	2	0	144
	Pénzügyi és vállalkozói ismeretek	0	1	0	0	0	36

 

	Digitális alapkompetencia fejlesztés (DKA)	1*	0	0	0	0	36
	Összes közismereti óraszám	24	24	19	18	4	3139
Ágazati alapoktatás		7	9	0	0	0	576
Szakirányú oktatás		0	0	14	14	24	1752
Szabadon tervezhető órakeret (közismeret)		3	1	1	2	6	438
Tanítási hetek száma		36	36	36	31/36	31
Éves összes óraszám		1224	1224	1224	1179	1054	5905
Rendelkezésre álló órakeret/hét		34	34	34	34	34

 

* Szabadon tervezhető órakeret terhére

Szakképzés – Közismereti oktatás

ÁGAZAT	SZAKMA
10. GÉPÉSZET	4 0732 10 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS
04. ELEKTRONIKA ÉS ELEKTROTECHNIKA	4 0713 04 07 VILLANYSZERELŐ (Épületvillamosság)
06. ÉPÍTŐIPAR     13. KERESKEDELEM	4 0732 08 01 ÁCS
	4 0732 06 05 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ
	4 0732 06 08 KŐMŰVES
	4 0416 13 02 KERESKEDELMI ÉRTÉKESÍTŐ

 

Tantárgyak		9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	9-11. óraszám
Közismereti oktatás	Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom	2	2	2	206
	Idegen nyelv	2	1	1	139
	Matematika	2	2	1	175
	Történelem és társadalomismeret	3	0	0	108
	Természetismeret	3	0	0	108
	Testnevelés	4	1	1	211
	Osztályközösség-építő Program	1	1	1	103
	Pénzügyi és munkavállalói ism.	0	0	1	31
	Szakmai számítás		2*	2*	134*

 

	Digitális alapkompetencia fejlesztés (DKA)	1*			36*
	Összes közismereti óraszám	17	7	7	1081
Ágazati alapoktatás		16	0	0	576
Szakirányú oktatás		0	25	25	1675
Szabad órakeret		1*	2*	2*	170
Tanítási hetek száma		36	36	31
Éves összes óraszám		1224	1224	1054	3502
Rendelkezésre álló órakeret/hét		34	34	34

 

* A szabad órakeret terhére

Érettségire felkészítő két éves képzés nappali tagozat

Tantárgyak	I. évf. (11.)	II. évf. (12.)
Magyar nyelv és irodalom	7	7
Idegen nyelv	6	6
Matematika	7	7
Történelem	7	7
Állampolgári ismeretek		1
Természettudomány - földrajz	2	2
Informatika	1
Testnevelés	4	4
Osztályközösség-építő Program	1	1
Összesen	35	35

3.1   A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

A középiskola évfolyamain folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott nevelési célokat, a hozzájuk rendelt pedagógiai feladatokat az alkalmazott kerettanterv közvetíti. A nevelési célokhoz rendelt feladatok nevelési programunkban a személyiség és közösségfejlesztési feladatainkban tükröződnek. A nevelési célok beépülnek a helyi tantárgyi programtervek fejlesztési feladataiba, követelményeibe, tartalmaiba, az osztályfőnöki órák témaköreibe.

Feladatunk ezek tudatos követése, megvalósítása.

• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
• kialakítjuk az egyénre szabott tanulási lehetőségek biztosításának rendszerét,
• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával az egészséges életvitel kialakításához kívánunk hozzájárulni,
• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
• az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,
• a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük,
• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív- interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat,
• a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
  • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

3.2 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Szkt. 35. § (5),

Szkr. 119. § -122. § vonatkozó bekezdéseiben meghatározottak szerint szervezzük meg.

Intézményünk a hatályos jogszabályban foglaltak alapján a heti 5 óra kötelező testnevelés órából legfeljebb 2 óra kiváltását engedélyezi a következő esetekben:

Amennyiben legalább heti 1 edzéssel járó sporttevékenységet folytató igazolt, vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló, illetve gondviselője kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához, akkor a legfeljebb heti 2 testnevelés óra kiváltható.

Azt, hogy a tanuló mely testnevelés órákon nem köteles aktívan részt venni, az iskola határozza meg.

A tanuló/szülő írásbeli kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához, a benyújtást követően az érintett testnevelő oktató szakmai javaslata alapján a felmentést az iskola igazgatója – egy vagy legfeljebb két testnevelés órára vonatkozóan – engedélyezheti. A felmentés az engedély aláírását követő hét első kijelölt testnevelés órájától kezdődően a rendszeres sporttevékenység fennállásáig, de legfeljebb egy tanévre szólóan érvényes.

Könnyített testnevelés és felmentés

A tanulót szakorvos - betegség kódjával ellátott vélemény alapján - könnyített testnevelésre, vagy testnevelés óra alóli felmentésre javasolhatja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat - állapotától függően - nem végez. A testnevelő differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését.

3.3 A választható tantárgyak, foglalkozások

Választható tantárgyak

Az emelt szintű érettségire felkészüléshez legfeljebb két – az előzetes igényfelmérések alapján meghirdetett – tantárgyból.

A 10. évfolyamos tanulóknak minden év május 20-ig írásban kell jelentkezniük a választott felkészítő csoportokba. A csoportba jelentkezés a tanuló alanyi joga, független tanulmányi eredményétől.

A tanulók számára az emelt szinten választott felkészülés a csoportba kerülés után kötelező.

Az emelt szintű érettségire való felkészítés célja az eredményesebb tanulás a felső oktatási intézményekben. Az érintett tanulóknak joguk van a meghirdetett, bármely tantárgy emelt szintű képzésére jelentkezni, és azon részt venni.

A 10. évfolyamos tanulók és szüleik februárban szóbeli tájékoztatást kapnak az emelt szintű érettségiről és a választható tantárgyakról. Április végéig írásban is tájékoztatjuk őket a felkészítő foglalkozásokról, a jelentkezés módjáról. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés iskolánkban a 11-12. évfolyamon az egyes tantárgyak tantervi óraszámain felüli heti 2 tanítási órában történik. Jelentkezni maximum két tantárgy foglalkozásaira lehet. A tanulók az emelt szintű tantárgyakból félévkor és év végén osztályzatot kapnak. Az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozáson az értékelés és minősítés, a mulasztás és a magasabb évfolyamra lépés elbírálása úgy történik, mint a kötelező tanítási órán. Az emelt szintű felkészítés a 0. vagy 7-9. órákban történik. Az órák pontos időpontja csak szeptember elején derül ki, mert ez függ a jelentkezők számától, eloszlásától, a kötelező órák órarendjétől. A jelentkezés egy teljes tanévnyi kötelezettségvállalást jelent, ezért az egyéb elfoglaltságokat (tanulmányi, sport, egészségügyi stb.) az emelt szintű órákhoz kell a tanulónak igazítania. Új tantárgy felvételére az év során bármikor, írásban benyújtott kérelem alapján az igazgató engedélyével van lehetőség, ha az új tantárgy órájának időpontja nem esik egybe az addig már felvett tantárgy(ak) órarendi időpontjával. Az addig elvégzett anyagból különbözeti vizsgát kell tenni. A felkészítő csoportok legalább 5 fő jelentkező esetén indíthatóak és működtethetőek. A jelentkezés határideje május 20. A jelentkezési lapon a szülő vagy gondviselő aláírásának is szerepelnie kell. Ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván a felkészítő foglalkozásokon részt venni, úgy szándékát írásban legkésőbb június 15- ig kell az iskola igazgatójához eljuttatnia. A kérvényt a szülőnek is alá kell írnia.

Választható foglalkozások

• Minden év szeptemberében az előzetes igényfelmérés után meghirdetett szakkörök, korrepetálások.
• Tömegsport.

3.4   Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, érettségi vizsgára jelentkezés feltételei a választható vizsgatárgyakból

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 92. § [Az érettségi vizsga] szerint az érettségi vizsgán a tanuló, illetve a képzésben részt vevők az Nkt.-ban meghatározott vizsgatárgyakból adnak számot tudásukról azzal, hogy az érettségi vizsga kötelezően választandó vizsgatárgya helyett szakmai vizsgát tesznek. A technikumban folytatott tanulmányokhoz kapcsolódóan letett szakmai vizsga a tanulók, illetve a képzésben részt vevők adott vizsgatárgyból letett emelt szintű érettségi vizsgájának felel meg.

Tanulóink középszinten minden olyan érettségi vizsgatárgyat választhatnak, amely szerepel az intézmény szakmai programjában, és a helyi programtantervben előírt követelményeket teljesítették (tanórai keretek között, illetve osztályozó vizsgákon). Ezekre a vizsgákra az oktatók tanórai keretben, illetve egyénileg készítik fel a tanulókat.

3.5 A középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi vizsga témakörei minden tantárgyból megegyeznek a központilag kiadott témakörökkel, melyeket az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló - többször módosított - 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet melléklete tartalmaz.

Tantárgyanként a témakörök felsorolása minden tanév decemberétől a honlapon található.

3.6   A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így szerzett információk alapján a későbbi tanulási- tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető.

A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását néha szükséges szöveges értékeléssel is kiegészíteni.

Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt az oktató, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. A pedagógiai gyakorlatban az osztálynaplóban tanulónként, félévenként heti egy órában tanított tantárgy esetén minimálisan két érdemjegy, egyébként legalább három érdemjegy rögzítése szükséges. Év végén a teljes tanévre vonatkozó

érdemjegyeket figyelembe vesszük. Az egész évfolyamot érintő felméréseket, a témazáró dolgozatokat, a tételbeszámolókat és a kis érettségit előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével (osztályban tanító kollégákkal) egyeztetjük.

Az értékelések szorzói 0,5-2 között lehetnek.

3.7   A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az osztályba sorolás rendje

Iskolánkban nagy létszámú osztály esetén - ha a humán erőforrás feltételek adottak

- csoportbontásban tanítjuk a matematikát, történelmet, magyar nyelv és irodalmat, az informatikát és a szakmai tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

3.8   Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok, tevékenységek

A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az oktatók a szakképző intézményben végzett tevékenységet és a tanuló, kiskorú tanuló törvényes képviselője részvételét a szakképző intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

A szakképző intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a tanuló egészséghez, biztonsághoz való joga alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a következő területekre terjednek ki:

1. az egészséges táplálkozás,
2. a mindennapos testnevelés, testmozgás,
3. a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedély- betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
4. a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
5. a balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás,
6. a személyi higiéné.

A szakképző intézményben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a szakképző intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

A szakképző intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a szakképző intézmény szakmai programjának részét képező egészségfejlesztési program keretében. Az egészségfejlesztési programot az oktatói testület az iskola- egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el.

A szakképző intézmény az oktatón és az iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen kívül csak olyan szakembert vagy szervezet programját megvalósító személyt vonhat be kötelező foglalkozás, egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával.

Az igazgató az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat és a Rendőrség véleményét.

A szakképző intézményben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés módszertani útmutatóját az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki.

A testi és lelki egészségre nevelés és családi életre nevelés

Testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magában foglalja az egészségmegőrzést is.

A nevelés feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről.

Fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés

A környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál, annak elfogadtatása, hogy a természeti erőforrásokat a tanulók tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Váljon tanulóink igényévé a természetnek és szűkebb környezetének megóvása. Ismerjék meg a hosszútávon fenntartható életmód gyakorlati fogásait.

Közvetlen és tágabb környezetünk értékeinek, sokszínűségének megőrzése, gyarapítása, közösségi szolgálatba való bekapcsolódás.

Az iskola környezeti nevelési elvei

Iskolán belüli

• Osztályfőnöki órákon  és   szaktantárgyakon   belüli   lehetőségek   maximális kihasználása.    (komplex    természettudomány,    biológia,    földrajz,                         szakmai tantárgyak, informatika)

• megfigyelések, kísérletek, mérések, környezeti adatok gyűjtése
• hagyományos és digitális újság és sajtófigyelés, rádió és TV-híranyag figyelemmel kísérése
• vélemények, információk gyűjtése
• önálló forráskutatás könyvekben, folyóiratokban
• rajzok, plakátok, faliújságok, fogalmazások készítése
• számítógépes ökológiai tartalmú stratégiai játékok
• diavetítések, video és filmbemutatók
• csoportviták adott környezeti témákról
• kiválasztott területek folyamatos megfigyelése és lejegyzése.

• Iskolai előadások szervezése
• Környezeti akciók tervezése az iskola tanulóinak teljes számú bevonásával
  • Te Szedd Akció
  • Hagyományteremtő játékos interaktív vetélkedő az egészséges és környezettudatos életmód jegyében
  • Takarítási akciók (ősszel és tavasszal)
  • Fásítási és kertgondozási feladatok az iskola udvarán
  • Gyűjtési akciók: szárazelem, papírgyűjtés, használt mobiltelefon, elektromos eszközök, műanyag kupak, flakon
• Ünnepek, jeles napok megünneplése
  • megemlékezések
  • versenyek, vetélkedők
  • pályázatok kihirdetése
  • Föld Napja, Víz Napja, Madarak-Fák Napja Iskolán kívüli lehetőségek

• Felfedező terepséták, terepvizsgálatok
• Kirándulások a természet felfedezése céljából
• Látogatások múzeumba
• A település szépségeinek megismertetése, történelmi értékeink megbecsülése
• Környezeti szemétgyűjtési akciók a lakóhelyen

3.9   A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Pedagógiai szeretettel és nyitottsággal közelítünk minden tanulóhoz, hisszük, hogy a munkánkkal értéket teremtünk, és minden tanulóval szemben feladatunk az értékek ápolása és fejlesztése. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók – különösen a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítjuk a személyre szóló fejlesztést, a támogató, segítő pedagógiai környezetet.

A hátrányok enyhítése csak úgy lehet eredményes, ha reális képet kapunk a hátrányos és veszélyeztetett tanulókról.

Legfontosabb az osztályfőnökök által végzett tanév eleji felmérés osztályonként. Csak a pontos számadatok és problémakörök ismeretében dolgozható ki a tanévi feladatterv.

A feladattervnek a következőket kell tartalmaznia:

• A családlátogatás alkalmával az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata meggyőződni a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet fokáról, szükség esetén az intézkedés megtétele;
• Tájékoztatást adni a szülőknek és a diákoknak a szociális juttatások formáiról, lehetőségeiről.
• A szakszolgálatot végző intézményekkel való kapcsolatok élővé tétele, tájékoztatni azokat az őket érintő iskolai eseményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Gyámhivatal, iskolaorvos, valamint a rendőrség).
• Pályaorientációs tevékenység, melynek fő célja a helyes önismeret kialakítása.
• A tantárgyankénti korrepetálás és felzárkóztató foglalkozások beindítása, a drog, és alkoholfogyasztás, AIDS elleni programok kidolgozása, megelőzési stratégiái.
• A hátrányos helyzetű tanulóknak szabadidős programok szervezése, részvételekhez való támogatás és hozzájárulás biztosítása;
• A tehetség kibontakozásának a segítése, differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt az SNI és BTMN tanulók számára
• Konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező, alkotó (kis) közösségek létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.
• Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása.
• Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása.
• Azoknak a hátrányoknak a csökkentésére való törekvés, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből

3.10 A tanuló jutalmazásával, fegyelmezésével összefüggő szabályok

Hagyományteremtő eszközeink között szerepelnek a jutalmazás eszközei. A versenyeken és egyéb rendezvényeken jó eredményű tanulóinkat, valamint az iskolai életben aktívan részt vállaló tanulóinkat emléklappal, könyvvel, a „Fonyódi Szakképzésért Alapítvány pénzjutalmával jutalmazzuk a tanév végén. Legalapvetőbb feladatunk ezen a téren, hogy a gyermekekben életkori sajátosságaiknak megfelelően kialakuljon, hogy az iskola közösségéhez tartoznak. A közösségfejlesztés kialakítja az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot.

A dicséretek elvei:

Jutalmazható a tanuló, ha magatartása, szorgalma, tanulmányi, sport vagy egyéb irányú munkája képességeihez mérten kiemelkedő, és ha ennek elismerése további nevelő hatással van a tanulói közösségek és az egyes tanulók munkájára, magatartására.

A szakképzésért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére az igazgató tehet javaslatot.

A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formáit, szabályait részletesen a Házirend tartalmazza.

3.11 Az oktatói testület által szükségesnek tartott további elvek

Személyiségközpontú fejlesztés

A tanulók megismerésén alapuló pedagógiai fejlesztés, amely igazodik a tanulók egyéni fejlődési üteméhez. Fontos alapelv a gyengébbek felzárkóztatása és a tehetségesek képességeinek kibontakoztatása. Az ismeretközlés mellett fontosnak tartjuk a kompetenciák fejlesztését. A teljes személyiség fejlesztése magában foglalja az ismeretek elmélyítését, az érzelmi nevelést, a testi fejlesztést, a művészeti nevelést és a társas kapcsolatokra épülő személyiségfejlesztést.

Tanulóközpontúság

Az iskola fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe, számít véleményükre, ötleteikre, aktivitásukra, és mind az elméleti, mind a gyakorlati munkában magas szintű teljesítményt vár el tőlük.

Egyéni tanulási utak biztosítása

A tanulók megismerésén és egyéni fejlesztésén alapuló pedagógia célja, hogy minden tanuló találja meg a helyét az iskola oktatási rendszerében. Rugalmas oktatás-szervezési eljárásokkal támogatjuk a tanulók egyéni fejlődési ütemének érvényesülését.

Értékközvetítés

Fontos, hogy a nevelő-oktató munka segítsen eligazodni a tanulóknak; tudjanak értékítéleteket megfogalmazni, megtalálni az értékest, a követendő példát az őket érő hatások útvesztőjében.

Korszerű tevékenységközpontú módszertan és tanulásszervezés alkalmazása

A módszertan és a tanulásszervezés eszköz, amely a tanulói csoport képességeihez és igényeihez igazodva támogatja a tanulási-tanítási folyamatot. Az IKT és a tevékenységközpontú módszertan alkalmazása az oktatásban a mai korszerű oktatás alapkövetelménye.

Nyitottság

Az iskola kapcsolatrendszerén keresztül figyeli a környezetét. Kapcsolatot tart a gazdaság szereplőivel, a munkaerőpiac elvárásai szerint alakítja a képzés szerkezetét. Az oktatás tartalmi elemeit a tantervi kereteken belül a gazdasági környezet elvárásai szerint alakítja ki.

Együttműködés a családdal és partnereinkkel az oktató-nevelő munkában

A nevelés sikerének érdekében a kölcsönös bizalom és támogatás elvei alapján maximálisan együttműködünk a szülőkkel és egyéb partnereinkkel.

Esélyegyenlőség biztosítása

Pedagógiai szeretettel és nyitottsággal közelítünk minden tanulóhoz, hisszük, hogy a munkánkkal értéket teremtünk, és minden tanulóval szemben feladatunk az értékek ápolása és fejlesztése. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók – különösen a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítjuk a személyre szóló fejlesztést, a támogató, segítő pedagógiai környezetet.

A magatartás értékelésének elvei

Példás a tanuló magatartása (5).

• Vállalt feladataival (osztályfőnöki, szaktanári stb. megbízatásaival) azonosul, s azokat lelkesen, odaadóan teljesíti: a szó és tett egysége
• Ha társaihoz, az osztály- és iskolaközösséghez való viszonyát felelősségérzet
• Ha az adott évben fegyelmi büntetése nem volt (igazolatlan hiányzás, a házirend megsértése). Tantárgyi bukása egyetlen tárgyból sem
• Ha a tanuláshoz való viszonya a képességeihez mérten példamutató, órai magatartása fegyelmezett, kitartó munkára képes.
• Ha tanáraival, iskolatársaival, a felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó mind az iskolában, mind az iskolán kívül, s ez az igényesség külső megjelenésében, a használt hangnemben is tükröződik. Ha megnyilvánulásait, tetteit őszinteség, becsületesség Olyan ember, akire korrekt következetessége, nyíltsága alapján mindig lehet számítani. Emberi tulajdonságaiért a közösség becsüli, teljesítményét elismeri. .

Jó a tanuló magatartása (4)

1. A kapott megbízatásait kötelességtudóan, lelkiismeretesen teljesíti.
2. Ha felelősséget érez az osztály, illetve az iskola fegyelmezett, jó légkörének kialakításáért. Iskolai versenyeken, vetélkedőkön részt vesz, dolgozik azok sikeréért.
3. Ha súlyos fegyelmi büntetése nincs (az adott évben maximum osztályfőnöki figyelmeztető).
4. Ha a tanuláshoz való viszonya általában jó.
5. Ha a tanáraival, a felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó, igényes hangnem és külső megjelenés
6. Ha nem jellemző rá a nyílt véleményalkotás.
7. Ha iskolai és iskolán kívüli emberi tartásának összképe jó.
8. Ha igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a 7 órát.

Változó a tanuló magatartása (3)

1. Ha a rábízott feladatokat kénytelen, kelletlen vagy hiányosan teljesíti.
2. Ha esetenként súlyosabb vagy többször kisebb vétséget követ el a házirend és a rendtartás szabályai ellen, s ezért fegyelmi büntetése volt az adott évben (osztályfőnöki, igazgatói intés).
3. Ha külső megjelenése vagy hangneme kifogásolható.
4. Ha a közösséget érintő kérdésekben közömbös, bomlasztó, s ezzel károsan hat az egységes szellem, a jó légkör kialakulására.
5. Ha hibáit nem ismeri el, s nem igyekszik helyes irányban változtatni magatartásán.

Rossz a tanuló magatartása (2)

1. Ha kirívó vétség elkövetése miatt fegyelmi büntetése elérte vagy meghaladta az igazgatói intés
2. Ha az órai munkát viselkedésével rendszeresen hátráltatja.
3. Ha tanáraival, diáktársaival szemben meg nem engedhető hangot használ.
4. Szembehelyezkedik az iskola és az osztályközösség munkájával, rombolóan hat környezetére.
5. Tanárai és társai ismételt figyelmeztetése ellenére nem mutat javulási szándékot. A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Példás a tanuló szorgalma (5)

1. Vállalt feladataival (osztályfőnöki, szaktanári megbízatásaival azonosul, s azokat lelkesen, odaadóan teljesíti: a szó és tett egysége jellemzi.
2. Képességeihez mérten öregbíti iskolája hírnevét (országos, megyei tanulmányi versenyen, kulturális, sportversenyeken, csoportokban, egyesületekben) nem puszta részvételével, hanem kemény munkát kívánó felkészülés alapján.
3. Tantárgyi bukása egyetlen tárgyból sem
4. Ha a tanuláshoz való viszonya képességeihez mérten példamutató, órai magatartása fegyelmezett, kitartó munkára képes.

Jó a tanuló szorgalma (4)

1. A kapott megbízatásait kötelességtudóan, lelkiismeretesen teljesíti.
2. Ha a tanuláshoz való viszonya általában jó.
3. Ha kötelezettségeit teljesíti, de nem törekszik teljességre, megelégszik a még megfelelő megoldással.
4. Ha elégséges osztályzatainak száma a kettőt nem haladja meg, és az elégséges érdemjegyet nem hanyagság miatt

Változó a tanuló szorgalma (3)

1. Ha a rábízott feladatokat kénytelen, kelletlen vagy hiányosan teljesíti.
2. Ha a feladatait elsősorban kényszerítő hatásnak köszönhetően teljesíti.
3. Ha az elégséges osztályzatainak száma a hármat meghaladja.

Hanyag a tanuló szorgalma (2)

1. Ha feladatait csak kényszerítő hatások következtében teljesíti.
2. A feladatainak teljesítésére többször kell pótlásra utasítani.
3. Ha elégtelen érdemjegye
4. Ha feladatainak teljesítését

A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

Az oktatói testület dönt a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

A tanuló év végi osztályzatát az oktatói testület osztályozó értekezleten áttekinti, és az oktató, az osztályfőnök, illetve a duális képzőhely által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az évfolyam teljesítéséről bizonyítványt kap. Az egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulónak az előírt tanulmányi követelményeket az egyéni tanulmányi rendben meghatározottak szerint kell teljesítenie.

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

3.12 Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés, emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények

A közismereti tantárgyak emelt szintű képzéséhez a helyi programtantervben a részletes érettségi vizsgakövetelmények az irányadóak, mivel ezekhez egyetlen tantárgyból sem készült kerettanterv. Az érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a helyi programtantervben a 11–13. évfolyamon a NAT, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján határoztuk meg.

A Szkt. 92. § (1) bekezdése szerint a technikumban folytatott tanulmányokhoz kapcsolódóan letett szakmai vizsga a tanuló, adott vizsgatárgyból letett emelt szintű érettségi vizsgájának felel meg, így az adott tantárgyakból a felkészítés a szakképzésért felelős miniszter által kidolgozott és hivatalos

kiadványként az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett képzési és kimeneti követelmények, valamint a képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozott programtantervek szerint folyik.

4. Képzési Program

4.1   Technikum

A technikum egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Az első két évben a széles alapozású ágazati ismereteket sajátítják el a tanulók, majd ágazati alapvizsgát tesznek. A 10. évfolyam végén, ágazaton belül szakmát választanak, és lehetőség szerint duális képzésben folytatják tanulmányaikat. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézbe az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet.

ÁGAZAT	SZAKMA
18. RENDÉSZET ÉS KÖZSZOLGÁLAT	5 0413 18 01 KÖZSZOLGÁLATI TECHNIKUS (közigazgatási ügyintéző)
23. TURIZMUS- VENDÉGLÁTÁS	5 1015 23 07 TURISZTIKAI TECHNIKUS
13. KERESKEDELEM	5 0416 13 03 Kereskedő és webáruházi technikus
09. GAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT	5 0411 09 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
OKTATÁS	5 0188 25 01 Oktatási szakasszisztens

A 2020 előtti szakgimnáziumi rendszerben folyó ágazati képzéseink: Rendészet és közszolgálat ágazat – közszolgálati ügyintéző

Turisztika ágazat – turisztikai szervező, értékesítő Ezek óraterveit a régebbi helyi tanterv tartalmazza.

4.2   Szakgimnázium

A szakgimnázium 4+1 éves képzés. a negyedik évben februárban a mellékszakképesítés szakmai vizsgáját teszik le a tanulók, valamint év végén érettségi bizonyítványt szereznek. Az ötödik év végén szerzik meg a szakmai képesítésüket.

ÁGAZAT	SZAKMA
KÖZMŰVELŐDÉS	4 0413 01 Közművelődési munkatárs

 

A 2020 előtti szakgimnáziumi rendszerben folyó ágazati képzéseink: Közművelődés ágazat – közművelődési és közönségkapcsolati szakember

Ennek óratervét a régebbi helyi tanterv tartalmazza

4.3   Szakképzés

A szakképző iskolában a mesteremberek képzése történik. Az első év ágazati alapismereteket adó oktatásból áll, ezt követően történik a konkrét szakma kiválasztása, és a 9. évfolyamot követően még a technikumi oktatásba is váltani lehet. A 10. és 11. évfolyamon a tanulók lehetőség szerint duális szakmai oktatás formájában, vállalatoknál, vállalkozóknál, valós munkakörnyezetbentudják elsajátítani a szakmai ismereteket.

Iskolánkban már régi hagyomány a duális képzés, közel száz szakképzős diákunk szinte ugyanannyi vállalkozónál tölti szakmai gyakorlatát.

ÁGAZAT	SZAKMA
10. GÉPÉSZET	4 0732 10 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS
04. ELEKTRONIKA ÉS ELEKTROTECHNIKA	4 0713 04 07 VILLANYSZERELŐ (Épületvillamosság)
13. KERESKEDELEM	4 0416 13 02 KERESKEDELMI ÉRTÉKESÍTŐ
07. ÉPÜLETGÉPÉSZET	4 0732 07 02 Hűtő- és szellőzésrendszer-szerelő
06. ÉPÍTŐIPAR	4 0732 08 01 ÁCS
	4 0732 06 05 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ
	4 0732 06 08 KŐMŰVES
	4 0732 06 03 BURKOLÓ

A 2020 előtti szakközépiskolai rendszerben folyó szakmáink óraterveit a helyi tanterv tartalmazza.

Jogszabályi háttér:

12/2020 (II.7) Korm. Rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról

20. § (1) A szakmai képzés képzési programja tartalmazza

a megtanítandó és elsajátítandó témaköröket, az ehhez szükséges foglalkozások megnevezését, számát, valamint

a képzésben részt vevő személy tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit.

(2) A szakmai képzés képzési programját a szakképző intézmény, illetve a felnőttképző a programkövetelményhez igazodóan dolgozza ki, és honlapján közzéteszi.

Megtanítandó és elsajátítandó témakörök: Programtanterv alapján

A szakmai órák (tantárgyak, altantárgyak) megnevezése és száma:

Óraterv épület- és szerkezetlakatos
	1/9. évfolyam	2/10. évfolyam		3/11. évfolyam
szakirányú oktatás tantárgyai és altárgyak	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	duális képzőhely	iskolai tanműhely és tanterem	duális képzőhely
Munkavállalói ismeretek	0,5
Villamos alapismeretek
villamos alapismeretek elmélet	4
villamos alapismeretek gyakorlat	4
Gépészeti alapismeretek
gépészeti alapismeretek elmélet	3,5
gépészeti alapismeretek gyakorlat	4
Műszaki dokumentáció		3
Gépészeti alapmérések		2
Anyagismeret, anyagvizsgálat
Anyagismeret		2
Anyagvizsgálat			1
Szakmai gyakorlat
Hegesztés			8		3
Forrasztás			1
Ragasztás					1
Szegecselés			1
Csavarozás			1
Felületvédelem		1		1
Épületlakatos szerkezetek gyártása					6
Szerkezetlakatos munkák					8
Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem		1
Magasban végzett szerelések		2	2	1
Épületlakatos szerkezetek				2
Szakmai portfólió				1
Munkavállalói angol/német nyelv				2
szakmai órák összesen	16	11	14	7	18
éves óraszám		396	504	217	620
összefüggő szakmai gyakorlat			140
duális képzőhelyen oktatott tartalmak aránya			71%		74%
közismereti órák	17	7		7
szabad órakeret	1	2			2
	34	34		34

 

Óraterv villanyszerelő
	1/9. évfolyam	2/10. évfolyam		3/11. évfolyam
szakirányú oktatás tantárgyai és altárgyak	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	duális képzőhely	iskolai tanműhely és tanterem	duális képzőhely
Munkavállalói ismeretek	0,5
Villamos alapismeretek
villamos alapismeretek elmélet	4
villamos alapismeretek gyakorlat	4
Gépészeti alapismeretek
gépészeti alapismeretek elmélet	4
gépészeti alapismeretek gyakorlat	4
Elektrotechnika		1	1	1
Ipari elektronika				1
Villamos dokumentáció		1	1	1
Villamos biztonságtechnika		1		0
Munkavédelem		0	2
Szakmai gyakorlat
épületvillamosság I.		1	4,5
épületvillamosság II.					20
Villamos készülékek és berendezések		1	4
Villamos hálózatok		0	5		1
Szakmai portfólió		1
Munkavállalói angol/német nyelv		1		1
szakmai órák összesen	16	7	17,5	4	21
szabad órakeret	1	2		2
éves óraszám		324	630	186	651
összefüggő szakmai gyakorlat			140
duális képzőhelyen oktatott tartalmak aránya			71%		73%
közismereti órák	17	7		7
	34	33,5		34

 

Óraterv ács
	1/9. évfolyam	2/10. évfolyam		3/11. évfolyam
szakirányú oktatás tantárgyai és altárgyak	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhel y és tanterem	duális képzőhel y	iskolai tanműhely és tanterem	duális képzőhel y
Munkavállalói ismeretek	1
Építőipari alapismeretek
építőipari alapismeretek elmélet	1
építőipari alapismeretek gyakorlat	2
Építőipari kivitelezési alapismeretek
építőipari kivitelezési alapismeretek elmélet	4
építőipari kivitelezési alapismeretek gyakorlat	5
Építőipari rajz alapismeretek	2
Munka- és környezetvédelem	1
Ácsszerkezetek		2	3	1	1
Állványok		1		1	2
Zsaluzatok, dúcolások		0		2	2
Tetőfedések alapjai		2	2
Ács szakmai gyakorlat
Ácsszerkezetek készítése			10		8
Állványok készítése			1,5		2
Zsaluzatok, dúcolások készítése					3
Tetőfedések készítése			1		3
Szakmai portfólió				1
Munkavállalói angol/német nyelv		1		1
szakmai órák összesen	16	6	17,5	6	21
éves óraszám		216	630	186	651
összefüggő szakmai gyakorlat			140
duális képzőhelyen oktatott tartalmak aránya			71%		73%
közismereti órák	17	7		7
szabad órakeret	1	2			2
	34	32,5		34

 

Óraterv festő, mázoló, tapétázó
	1/9. évfolyam	2/10. évfolyam		3/11. évfolyam
szakirányú oktatás tantárgyai és altárgyak	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	duális képzőhely	iskolai tanműhely és tanterem	duális képzőhely
Munkavállalói ismeretek	1
Építőipari alapismeretek
építőipari alapismeretek elmélet	1
építőipari alapismeretek gyakorlat	2
Építőipari kivitelezési alapismeretek
építőipari kivitelezési alapismeretek elmélet	4
építőipari kivitelezési alapismeretek gyakorlat	5
Építőipari rajz alapismeretek	2
Munka- és környezetvédelem	1
Falfelületek festése, díszítése		4		2
Mázolási ismeretek		2		1
Tapétázási munkák ismerete		1		1
Festő szakmai gyakorlat:
Falfelületek festése, díszítése		0	6,5		7
Mázolási ismeretek			5		7
Tapétázási munkák ismerete			6		6
Szakmai portfólió		1
Munkavállalói angol/német nyelv		1		1
szakmai órák összesen	16	6	17,5	6	21
éves óraszám		288	630	217	651
összefüggő szakmai gyakorlat			140
duális képzőhelyen oktatott tartalmak aránya			71%		73%
közismereti órák	17	7		7
szabad órakeret	1	2
	34	32,5		34

 

Óraterv kőműves
	1/9. évfolyam	2/10. évfolyam		3/11. évfolyam
szakirányú oktatás tantárgyai és altárgyak	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	duális képzőhely	iskolai tanműhely és tanterem	duális képzőhely
Munkavállalói ismeretek	1
Építőipari alapismeretek
építőipari alapismeretek elmélet	1
építőipari alapismeretek gyakorlat	2
Építőipari kivitelezési alapismeretek
építőipari kivitelezési alapismeretek elmélet	4
építőipari kivitelezési alapismeretek gyakorlat	5
Építőipari rajz alapismeretek	2
Munka- és környezetvédelem	1
Földmunkák, alapok
Falszerkezetek		2		1
Nyílásáthidalók, boltövek		0		1
Koszorúk, födémek, boltozatok		2
Lépcsők, rámpák		2		0
Vakolási munkák
Kültéri burkolatok
Kőműves szakmai gyakorlat
Földmunkák, alapok			2		2
Falszerkezetek			3		2
Nyílásáthidalók, boltövek			3		1
Koszorúk, födémek, boltozatok			3		5
Lépcsők, rámpák			1		3
Vakolási munkák			3,5		5
Kültéri burkolatok			1		3
Szakmai számítások			1	2
Szakmai portfólió		1		1
Munkavállalói angol/német nyelv		1		1
szakmai órák összesen	16	8	17,5	6	21
éves óraszám		288	630	186	651
összefüggő szakmai gyakorlat			140
duális képzőhelyen oktatott tartalmak aránya			71%		73%
közismereti órák	17	7		7
szabad órakeret	1	2			0
	34	34,5		34

 

Óraterv kereskedelmi értékesítő
	1/9. évfolyam	2/10. évfolyam		3/11. évfolyam
szakirányú oktatás tantárgyai és altárgyak	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	duális képzőhely	iskolai tanműhely és tanterem	duális képzőhely
Munkavállalói ismeretek	0,5
Gazdasági ismeretek	6
Vállalkozások működtetése	2
Kommunikáció	3
Digitális alkalmazások	4,5
Kereskedelmi ismeretek		3	4,5	1	8
Üzlet működtetése		1	4		3
Pénztárgépkezelés					3
Termékismeret- és forgalmazás		1	4	1	5
Üzleti kommunikáció		0	5	1	2
Munkavállalói angol/német nyevv		1		1
szakmai órák összesen	16	6	17,5	5	21
éves óraszám		288	630	155	651
összefüggő szakmai gyakorlat			140
duális képzőhelyen oktatott tartalmak aránya			71%		73%
közismereti órák	17	7		7
szabad órakeret	1	2		1	0
	34	32,5		34

 

Technikum

 

Óraterv Közszolgálati technikus
	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	12. évfolyam	13. évfolyam
szakirányú oktatás tantárgyai és altárgyak	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem
Munkavállalói ismeretek	0,5
Közszolgálati alapismeretek	2	1,5
Kommunikációs gyakorlatok	1	1
Kommunikációs ismeretek		1
Pszichológiai, szociológiai és kriminológiai alapismeretek		2
Speciális testnevelés és önvédelem
alaki szabályok	1	1
önvédelem	2,5	2,5	4	2
Erő- állóképesség fejlesztés			2	2
Lövészet			2	2	0,5
Személy- és vagyonvédelem				3
Jogi ismeretek				3	2
Digitális kommunikáció és gépírás			6	2	2
Közigazgatási ismeretek					5
Szakmai kommunikáció					1
Szakmai kommunikáció angol/német nyelven					2
Munkavállalói angol/német nyelv					2
szakmai órák összesen	7	9	14	14	22,5
éves óraszám
összefüggő szakmai gyakorlat
duális képzőhelyen oktatott tartalmak aránya
közismereti órák	27	25
szabad órakeret	1	2
	34	34	34	34

 

A képzés minden évben nappali tagozaton indult.

 

Óraterv Turisztikai technikus
	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	12. évfolyam	13. évfolyam
szakirányú oktatás tantárgyai és altárgyak	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem
Munkavállalói ismeretek	0,5
A munka világa	1,5
IKT a vendéglátásban	1	1
Termelési, értékesítési és turisztikai alapismeretek	4	8
Beszerzés és értékesítés			2	1
Üzleti kalkuláció és költséggazdálkodás			7	1+7
Speciális szolgáltatások			2	2
Reklám és vásárlásösztönzés, ügyfélkapcsolatok			1	1+1
Adminisztráció és elszámolás			2	1
Üzleti menedzsment a turizmusban					4+5
Turizmusmarketing és protokoll					3+1
Országismeret magyar nyelven					5+2
szakmai órák összesen	7	9	14	14	20
éves óraszám
összefüggő szakmai gyakorlat
duális képzőhelyen oktatott tartalmak aránya
közismereti órák	27	25	20	20	14
szabad órakeret
	34	34	34	34	34

 

A képzés 2020 szeptemberében indult fél osztállyal.

Óraterv Pénzügyi-számviteli ügyintéző
	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	12. évfolyam	13. évfolyam
Munkavállalói ismeretek	0,5
Gazdasági és jogi alapismeretek	3	3
Vállalkozások működtetésének alapismeretei	0	4
Kommunikáció	1	0
Digitális alkalmazások	2,5	2
Gazdálkodási ismeretek			2	1	1
Gazdasági számítások			2	1
Pénzügy			4	5	2
Irodai szoftverek alkalmazása					3
Adózás				2	3
Elektronikus bevallás					5
Számvitel			4	4	4
Számviteli esettanulmányok			2	1	1
Számítógépes könyvelés					5
szakmai órák összesen	7	9	14	14
éves óraszám					24
közismereti órák szabadon tervezhetővel együtt	27	25	20	20	10
ebből szabad órakeret	3	1	1	2	6
	34	34	34	34,	34

A képzés 2021 szeptemberében indult nappali tagozaton, egy fél osztállyal. Nyári gyakorlat ebben az ágazatban nincs.

 

Óraterv Kereskedő és webáruházi technikus
	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	12. évfolyam	13. évfolyam
szakirányú oktatás tantárgyai és altárgyak	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem
Munkavállalói ismeretek	0,5
munkavállalói idegen nyelv					2
Gazdasági ismeretek	3	3
Vállalkozások működtetése	0	2
Kommunikáció	1	2
Digitális alkalmatások	2,5	2
Kereskedelem alapjai			3	4,5	2
Termékismeret			3,5	2	1
Vállalkozási ismeretek					4
Kereskedelmi gazdaságtan			3	3	2
Digitalizáció			1,5	1,5	1
Webáruház működtetése					6
Jogi ismeretek					1
Marketing alapjai			2	2
Marketing kommunikáció					6
szakmai órák összesen	7	9	13	13	25
éves óraszám
összefüggő szakmai gyakorlat			140	140
duális képzőhelyen oktatott tartalmak aránya
közismereti órák	27	25	20	20	9
szabad órakeret			1	1
	34	34	34	34	34

 

A képzés 2022 szeptemberében indult egy fél osztállyal nappali tagozaton.

 

Óraterv Oktatási szakasszisztens
	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	12. évfolyam	13. évfolyam
szakirányú oktatás tantárgyai és altárgyak	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem	iskolai tanműhely és tanterem
Munkavállalói ismeretek	0,5
munkavállalói idegen nyelv					2
Élménypedagógia	2	2
Játékos személyiségfejlesztés	2
A tanulás tanulása	1
Értékteremtő gyermeknevelés		3	2	0,5	3
A gyógypedagógia alapjai			1	1	1
Pszichológia		1	2,5	3	2
Pedagógia gyakorlat	1,5	2	5	5	7
Gondozás és egészségnevelés		1	1
Pedagógiai szociológia					2
Mentálhigiéné				1	2
Szabadidő-szervezés				1	2
Kommunikáció			0,5	0,5	1
Gyermek- és kamaszirodalom			1	1
szakmai órák összesen	7	9	13	13	22
éves óraszám
összefüggő szakmai gyakorlat			140
közismereti órák	27	25	20	20	10
szabad órakeret			1	1	2
	34	34	34	34	34

 

 

A képzés 2023 szeptemberében indul volna, de nem lett meg a létszám nappali tagozaton.

 

Szakgimnázium-Közművelődési munkatárs 4 0413 01

 

	1/13		2/14
Összesen	1116		961
Foglalkoztatás II. munkajog	2		2
Foglalkoztatás I. szakmai angol/német nyelv	2		2
Művelődéselmélet	4
Helyi társadalom és közösség		4
A közösségi művelődés gyakorlata		6
Kulturális rendezvényszervezés	4
Ügyvitel, adminisztráció		4
Közművelődési intézményi menedzsment			3
Jogi és gazdálkodási alapok			2
Marketing, PR				2
Intézményi ügyvitel				3
A kommunikáció gyakorlata		2
A közönségforgalmi terület alkalmassága			2
Rendezvényszervezési tevékenységek				7
Kulturális kommunikáció			2
Marketing gyakorlat				3
Kulturális és szervezési ismeretek	2
A jegyértékesítési rendszeradatbázisának kezelése			2
Osztályközösség-építő Program	1		1

 

Felnőttoktatás - esti tagozat óraszámai

Villanyszerelő 4 0713 04 07 – 1,5 éves képzés

 

tantárgy	össz	1. év	2. év
			ebből iskolai	naplóba (gyak beépítve)
munkavállalói ismeretek i	10	10
munkavédelem		10
munkavállalói idegen nyelv	24	0	24
villamos alapismeretek	105	93	0
gépészeti alapismeretek	108	46	0
gépészeti alapismeretek		46
elektrotechnika	86	12
ipari eletronika			0	31
villamos dokumentáció			30	31
Biztonságtechnika (villbiztos+munkavédelem)	43	0	18	31
épületvillamosság	278	23	53	217
villamos készülékek és berendezések	72	0	39	62
villamos hálózatok	72	0	28	62
összefüggő szakmai gyakorlat beépítve	64	0	0
összesen	862	240	192	434
		870

 

 

A képzés 2022 szeptemberében indult esti tagozaton, 1,5 éves képzés keretében.

 

Hűtő- és szellőzésrendszer-szerelő 4 0732 07 02 – 1,5 éves képzés

tantárgy	össz	1. év	2. év 2023 febr - 2024 jan
				ebből iskolai óra	külső
munkavállalói ismeretek	8	8
munkavállalói idegen nyelv	24	0	24	24	0
elektronikai alapozás	85	28	57	57	0
épületgépészeti alapozás	46	46
épületgépészeti mérések	80	32	48	12	34
épületgépészeti csővezetékek	86	86
műszaki rajzismeret	28	28
Hűtéstechnikai rendszerek I.	130		130	45	86
Hűtéstechnikai rendszerek II.	50		50	0	50
Elektromos szerelés	60		60	30	30
Szellőzéstechnika	184		184	0	184
Épületgépészeti tervdokumentáció és munkairányítás	50		50	0	50
összesen	831	228	603	168	434
		831

 

A képzés 2022 szeptemberében indult először esti tagozaton, 1,5 éves képzés keretében.

Oktatási szakasszisztens 5 0188 25 01 – 1,5 éves képzés

Évfolyam			1/13.	2/14.		A képzés összes óraszáma
Számított óraszám
		Munkavállalói ismeretek	9	0		9
		Munkavállalói idegen nyelv	0	24		24
		Ágazati kompetenciafejlesztés	57	0		57
		-       Élménypedagógia
		-       Játékos személyiségfejlesztés
		-       A tanulás tanulása
		Értékteremtő gyermeknevelés	21	90		111
		A gyógypedagógia alapjai	0	39		39
		Pszichológia	48	66		112
		Pedagógiai gyakorlat	60	111		171
	Gondozás és egészségnevelés				27		0	27
	Családpedagógiai alapismeretek				0		63	63
	Szabadidő-szervezés				0		39	39
	Kommunikáció				0		27	27
	Gyermek- és kamaszirodalom				27		0	27
	IKT a pedagógiában				27		12	39
	Zenei nevelés				0		27	27
	Mozgáskultúra				0		27	27
	összesen				276		588	864

 

A képzés 2023 márciusában indult először esti tagozaton, 1,5 éves képzés keretében.

 

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 5 0411 09 01 – 2 éves képzés

tantárgy	óraszám PTT	óraszám esti	esti 1. év	esti 2. év
munkavállalói ismeretek	18	7,2	9
munkavállalói idegen nyelv	62	24,8		15
gazdasági és jogi alapismeretek	108	43,2	48
kommunikáció	36	14,4	30
digitális alkalmazások (gépelés)	162	64,8	60
gazdasági számítások (stat, pü)	54	21,6	33
vállakozások működtetésének alapismeretei (stat, bank, könyvvitel)	114	45,6	36
gazdálkodási ismeretek	145	58	30	30
pénzügy	374	149,6	51	84
számvitel	402	160,8	93	69
adózás	128	51,2	30	21
számviteli esettanulmányok (Bizonylatok)	144	57,6	30	27
irodai szoftverek alkalmazása	93	37,2		36
elektronikus bevallás	109	43,6		45
számítógépes könyvelés	144	57,6		60
	2093	837,2	450	387

 

Burkoló 4 0732 06 03 – 1,5 éves képzés

tantárgy	óraszám PTT	óraszám esti	esti 1. év 2023.09.25- 2024.01.30	esti 2. év iskola 2024.02.01- 2025.01.30	esti 2. év külső
munkavállalói ismeretek	18	7,2	9
munkavállalói idegen nyelv	62	24,8		24
építőipari alapismeretek	126	50,4	51
építőipari kivitelezési alapismeretek	324	129,6	51	24
építőipari kivitelezési alapismeretek			27	24
építőipari rajzi alapismeretek	72	28,8	0	30
Munka- és környezetvédelem	36	14,4	12
Burkolás alapjai	228	91,2	60	30
Hidegburkolatok	735	294	30	66	201
Melegburkolatok	201	80,4		21	60
Különleges burkolatok	201	80,4		24	57
Térburkolatok	183	73,2		21	54
összefüggő gyakorlat beépítve	160	64			62
		0
	2346	938,4	240	264	434
			504

A képzés 2023 szeptemberében indult esti tagozaton, 1,5 éves képzés keretében.

 

Érettségire felkészítő képzés – 2 éves képzés

tantárgy	óraszám PTT	óraszám esti	esti 1. év	esti 2. év
magyar nyelv és irodalom	469	187,6	108	93
angol nyelv	402	160,8	80	66
német nyelv	402	160,8	80	66
történelem	469	187,6	108	93
matematika	469	187,6	108	93
természetismeret - földrajz	268	107,2	34	62
	2479	991,6	518	473

 

A képzés 2023 szeptemberében indult először esti tagozaton, 2 éves képzés keretében.