Bacsák György élete

bacsakgyorgyDr. Bacsák György 1870-ben született Pozsonyban. Ő volt az utolsó magyar polihisztorok egyike: jogtanácsos, festőművész, csillagász, geológus, régész, a földtudományok akadémiai doktora. A pozsonyi gimnáziumban Dohnányi Frigyes tanítványa.
Itt ismerkedett meg a matematikai és csillagászati földrajz eredményei­vel, az „égi mechanika” rejtelmeivel. E tanulmányok meghatározó jellegűek lettek későbbi tudományos munkássá­gában. A budapesti tudomány­egyetem jogtudományi karán szerzett doktori oklevelet. Közben Budapesten és Münchenben elvégezte a festőakadémiát. Később ügyvédként, jogtanácsos­ként, jószágkormányzóként tevékenykedett. Bacsák György élete tudományos kutatásai ezer szállal kötődnek Fonyódhoz. Az 1920-as években telepedett le a Balaton déli partján Fonyód-Bélatelepen felépített villájában élt. Bacsák György tárta fel Fonyód régészeti múltját. Fonyódon, Bélatelepen a Várhegyen végzett régészeti kutatásokat. Őskori, római kori, népvándorlás kori és Árpád-kori leleteket gyűjtött össze és rendezett. Szoros kapcsolatot tartott fenn a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaival.
Legnagyobb hatású tudományos eredményeit a negyedidőszaki jégkorszakok vizsgálatában érte el. Csillagászati, geológiai, éghajlattani ismeretei tették lehetővé, hogy elmélyedjen ebben a témakörben. Megalkotta a nemzetközi tudományos szakirodalomban alapmunkaként máig használt elméletét a pleisztocén kori jégkorszakokról. A tudományos teória Milankovic-Bacsák elmélet néven lett ismeretes. Milankovic horvát csillagász számításait  Bacsák György fejlesztette tovább és tette teljessé. Bacsák György a pleisztocén korszak éghajlat változásait csillagászati okokra vezette vissza. A Föld Nap körüli keringésének pályaelemei periodikus változásokat  mutatnak, melyek összefüggésbe hozhatók  az éghajlatváltozásokkal.

Ezekre az eredményekre kitartó, bonyolult matematikai, csillagászati számításokon keresztül jutott el. Kutatásai révén került szakmai és baráti kapcsolatba a korszak nagy földrajz tudósával Lóczy Lajossal, Bulla Bélával, Kéz Andorral. Bacsák György a lelkes lokálpatrióta, Fonyód régésze, az országos és nemzetközi hírességű tudós 1970-ben hunyt el Fonyódon. Sírhelye a fonyódi temetőben található. Bélatelepi háza falán tábla őrzi emlékét, melyet Magyarhoni Földtani Társulat helyezett el 1980-ban.

Munkássága legnagyobb eredménye: a Milankovics-Bacsák elmélet 

A Milankovics-Bacsák elmélet a jégkorszak klasszikus magyarázatát foglalja össze. Ennek lényege, hogy pleisztocén kori eljegesedéseket a csillagászati tényezők okozták. A Föld keringése során egyes pályaelemei szabályos ingadozásokat mutatnak. E változások befolyásolják a Földre jutó napenergia tér- és időbeli elosztását. Különböző földrajzi szélességeken alapvetően módosulhat a hőháztartás mérlege, amely jégkorszakok kialakulását is okozhatja.
Ma már tudjuk, hogy az elmúlt 800.000 évben több eljegesedési fázis (glaciálisok) és a közöttük lévő felmelegedési periódusok (interglaciálisok) váltották egymást. Európában a belföldi jégtakaró kiterjedése London-Krakkó vonaláig, Észak-Amerikában New York-Seattle vonaláig húzódott.
Az okok kutatása a XIX-XX. Század fordulóján vette kezdetét. PILGRIM német kutató 1904-ben egymillió évre visszamenőleg kiszámította a Föld pályaelemeinek értékeit. KÖPPEN éghajlatkutató megállapította, hogy a jégkorszakok kialakulásának klimatikus feltétele, ha a hőmérsékleti égövön hosszú időn keresztül hűvös nyarak vannak, így megkezdődhet a hó felhalmozódása és jéggé válása a sarkvidékeken. MILANKOVIC zágrábi professzor 1924-ben 650.000 éves időtartamra meghatározta a Föld néhány szélességi körére jutó energiamennyiségének a pályaelemek változásából adódó ingadozásait. Számításaihoz 3 pályaelem időszakos változásait vette figyelembe. A földtengely és a keringés pályasíkja (ekliptika) által bezárt szög 40.000 éves periódussal növekszik, illetve csökken. Az ellipszis alakú pálya kistengelyének hossza 92.000 éves periódussal mutat ingadozást. A földpálya nagytengelyre (apszis vonal) 110.000 éves periódussal forgást végez. E „pályaháborgások” alapvető oka a többi Nap körül keringő bolygó gravitációs hatása (perturbációs jelenség). Mindhárom pályaelem változása hat a besugárzásra, de egyik sem képes önmagában jégkorszakot előidézni, ezért együttes hatásukat kell vizsgálni. Jégkorszak akkor alakulhat ki, ha az egyes pályaelem-ingadozások hatásai összeadódnak , felerősítik egymást (interferencia jelenség). Milankovic az elmúlt 600.000 évben 9 olyan időszakot jelölt meg amikor jégkorszak kialakulhatott. Ez az eredmény összecsengett a geológusok kutatásaival.
Bacsák György  az 1940-es években írt tanulmányaiban korrigálta Milankovic számítási hibáit és továbbfejlesztette az elméletet. Így egy-egy éghajlatváltozás időtartamát, kezdetének és végének időpontját is meg lehetett állapítani. Számításai alapján 600.000 évre visszamenőleg 85 klímakilengést mutatott ki, melyek négy féle klímatípusba sorolhatók. A klímatípusok kialakulását a pályaelem-ingadozások grafikus hullámgörbéinek különféle interferenciái okozzák. A glacális klímatípusra a hűvös, hosszú nyarak és a rövid, enyhe csapadékos telek jellemzőek amikor is, megindul a jégtakaró képződése (glaciális időszak). Az antiglaciális klímatípus idején hideg, száraz telek és forró, száraz nyarak az uralkodóak, ez a jégtakaró visszahúzódását eredményezi (interglaciális időszakok). A két fő éghajlattípus mellett két átmeneti típus is kialakult. A szubtrópusi klímatípusra hosszú, meleg nyár és rövid, enyhe tél jellemző. A szubartikus típusnál rövid, hűvös nyár és hosszú hideg tél a meghatározó.

Bacsák György számítási táblázatai alapján az utolsó 600.000 évből kb. 91.000 évig tartottak a glaciális klímakilengések. Az utolsó jégkorszak 10.000 éve ért véget. Bacsák György szerint jelenleg két jégkorszak közötti felmelegedő periódusban vagyunk, mely 70.000 év múlva fog véget érni.
A földtudományok fejlődésével az utóbbi évtizedekben új eredmények születtek az éghajlatváltozások okairól. A vizsgálódások középpontjába a földi tényezők kerültek. A Föld éghajlatára nemcsak a Napból érkező sugárzás hat. A kontinensek és óceánok egymáshoz viszonyított helyzete a jég-óceán-atmoszféra dinamikus kapcsolata, a légköri gázok relatív összetétele, mind­-mind alapvetően befolyásolják a klíma alakulását. Bacsák György elméletének nagy sikere az a tény, hogy a legújabb, modern paleoklimatikus modellek alapjaiban egyezést mutatnak a pályaingadozásokon alapuló elmélettel. A jégkorszakok összetett magyarázata szerint a kozmikus és földi tényezők véletlenszerű egymásra hatása okozhatta az éghajlat szélsőséges kilengéseit.

 

Máté Bence Bacsák György  a jégkorszak tudósa  Fonyód polihisztora c. tanulmánya Bacsák György munkásságát dolgozza fel.

A fonyódi polihisztor – Az MTV rövidfilmje Bacsák Györgyről (2011).:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/08/06/09/A_fonyodi_polihisztor.aspx/VideoClick